A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című napilap hétfőn megjelent elemzése szerint Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő egyre nagyobb ellenállásba ütközik a legfontosabb nyugat-európai fővárosokban az Ukrajnának nyújtandó ambiciózus katonai segélytervével kapcsolatban. A lap szerint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália most már Magyarországhoz csatlakozva ellenzi a jelentős új hozzájárulásokat.
Kallas, aki decemberben lépett hivatalba, nehezen győzi meg a szkeptikus kormányokat. Az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás idei 40 milliárd euróra emelésére irányuló javaslata – amelynek célja a csökkenő amerikai támogatás ellensúlyozása – kemény ellenállásba ütközött – írta a lap politikai tudósítója, Thomas Gutschker.
Számos tagállam elutasította, hogy a már felajánlott 15 milliárd eurón túl további kötelezettséget vállaljon, Berlin tervezett 3 milliárd eurós hozzájárulása pedig még jóváhagyásra vár. Eddig csak Dánia adott többet, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország együttvéve.
A FAZ szerint Kallasnak a finanszírozás keresztülvitelére tett erőfeszítéseit politikai botlások hátráltatták. A lap meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva azt állítja, hogy nem konzultált megfelelően a kulcsfontosságú uniós országokkal, mielőtt újraindította volna a javaslatot, amelyet eredetileg elődje, Josep Borrell terjesztett elő. Az a döntése, hogy magas rangú olasz és spanyol tisztviselőket távolított el az Európai Külügyi Szolgálatból, szintén visszatetszést váltott ki, és egyes uniós kormányok állítólag „dühösek” rá – írta a FAZ.
A katonai segítségnyújtáson túlmenően Kallas meggyengítette tekintélyét Washingtonban is. A cikk megjegyezte, hogy a Donald Trump elnök ukrajnai stratégiáját bíráló – azt „piszkos üzletnek” minősítő – kritikája miatt Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a februári látogatása során vele tervezett találkozót. Az utazás során egyetlen magas rangú amerikai tisztviselő sem találkozott vele, ami rávilágított diplomáciai jelentéktelenségére és elszigeteltségére. Eközben az EU vezetői sürgetik, hogy vegyenek részt az amerikai-orosz-ukrán béketárgyalásokon, mivel attól tartanak, hogy még jobban a háttérbe szorulnak.
A lap hozzátette, hogy Kallas Ukrajna-politikájának kezelése éles bírálatokat váltott ki Berlinből. Német tisztviselők felháborodtak, amikor hivatalba lépésének első napján kijelentette: „Az Európai Unió azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút”. Míg a kelet-európai országok többsége osztja ezt a nézetet, Berlin ragaszkodott az óvatosabb hivatalos vonalhoz, miszerint Kijevet „addig támogatja, amíg szükséges”, anélkül, hogy a győzelem mint kimondott cél mellett kötelezné el magát.
Ajánló
Emellett megfeneklett Kallasnak az a lépése, hogy megvizsgálja a befagyasztott orosz vagyonok elkobzásának lehetőségét az EU-ban. Bár a balti államok támogatták a javaslatot, az eurózóna nagyhatalmainak heves ellenállásába ütközött, az Európai Központi Bank pedig komoly pénzügyi kockázatokra figyelmeztetett a javaslat végrehajtása esetén. A jogi akadályokkal szembesülve Kallas most állítólag csendben félretette a kezdeményezést.
Miközben az EU vezetői arra készülnek, hogy a héten újra megvitassák a tervét, a FAZ szerint politikai túlélése azon múlik, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyobb támogatásáról biztosítsa-e a tervét. A várakozások azonban alacsonyak, és bennfentesek arra figyelmeztetnek, hogy jelentős új kötelezettségvállalások nem valószínűek.
A FAZ arra a következtetésre jutott, hogy Kallas pozíciója továbbra is bizonytalan, mivel küzd az EU egységének és saját keményvonalas Oroszországgal kapcsolatos álláspontjának egyensúlyozásáért.
