Európa urai úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, kerül, amibe kerül. „Majd kap cserébe gyors uniós tagságot, a mi pénzünkön”. Erre egyetlen válaszunk lehet: uniót, de Ukrajna nélkül! – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédében.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna uniós tagságáról nem tudják nem megkérdezni. Magyarország nélkül nincs európai döntés – szögezte le a kormányfő.
A miniszterelnök emlékeztetett: egy éve az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért, most az a kérdés, akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.
Kedves barátaim, irány a véleménynyilvánító szavazás! – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő idézte Deák Ferencet, aki azt mondta: „kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad”. Azonban Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz-ukrán háborúba – jelezte.
Kiemelte: sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani, senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat. „Ezért mi nem ugrottunk velük, inkább maradtunk a béke oldalán” – fogalmazott Orbán Viktor.
Azt is mondta: a birodalom nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja. A gyarmatosítás eszköze a háború – mutatott rá.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen. A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján, eredete ezer évre is visszanyúlik és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között.
Azt mondta, a magyar szabadság 177 évvel ezelőtt egyetlen időponttal, március idusával és egyetlen hellyel, Pest-Budával forrott össze. Azon a napon a magyar szabadság formát nyert, alakot öltött, megtestesült és eljött közénk; március 15. a magyaroknak szakrális pillanat, a magyarok minden nemzedéke számára „rendelt nap, örökre megjelölt és megkerülhetetlen” és ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a földön – mondta, hozzátéve, „dicsőség a márciusi ifjaknak”.
Orbán Viktor beszélt arról is, „hosszú évek óta hallgatjuk, azt mondják, mi vagyunk a múlt”. 1848-ban azt mondták, hogy a jövő a fényes bécsi birodalomé, 1956-ban azt, hogy a jövő a vörös szovjet birodalomé, és azt mondják most is: „a jövő a szivárványos világbirodalomé” – közölte.
A nagy víz túloldalán, „túl az Óperencián” azonban fordulat történt, kiderült „mi vagyunk a jövő”, kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké – fogalmazott.
A miniszterelnök úgy folytatta, azt is mondták „el vagyunk szigetelve”. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket.
Hozzátette, ezt mondták 1956-ban is, de végül a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. Ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve, és mégis mindenki ránk kíváncsi – rögzítette.
Orbán Viktor felidézte, Széchenyi azt tanította, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. Van olyan nemzet, amelyiknek a kereskedés az eleme, van, amelyiknek a hódítás.
