Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie! Magyarországnak döntő szava van az ukrán uniós tagságot illetően, most kell világossá tenni, hogy akarjuk-e vállalni az ezzel járó pénzügyi terheket vagy sem – hangsúlyozta a miniszterelnök az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazáson való részvételre bíztatva mindenkit Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó 2025 című gazdaságpolitikai fórumán szombaton.
Orbán Viktor arról beszélt: az EU életben akarja tartani Ukrajnát, hiszen Magyarország részvétele nélkül, de ránk is kiható módon döntés született arról, hogy Európa finanszírozza a jelenleg 800 ezres, de az ukrán elnök szándékai szerint a háború után egymilliós ukrán hadsereget.
Emellett – folytatta – az EU finanszírozza az ukrán állam működését, ezzel egy időben újra fel akarja fegyverezni saját magát, illetve gyorsítópályán fel akarja venni Ukrajnát EU-s tagnak, kompenzálandó, hogy a NATO-ba nem veszik fel őket.
Kijelentette: biztos abban, hogy ez a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie. Felhívta a figyelmet arra: Magyarországnak Ukrajna uniós tagságát illetően van döntő szava, a többi pénzügyi konstrukció nélkülünk is létrehozható.
Jelezte: ez egy olyan súlyú dolog, amely Magyarország sorsát közép és hosszú távon is meghatározhatja, ezért arra bíztatta a kamara minden tagját, és a munkavállalóikat is, hogy vegyenek részt az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánító szavazáson.
A kormányfő a Puskás Arénában tartott rendezvényen elmondta, a kamara vezetése adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést kért a kormánytól, az adócsökkentést pedig az adóegyszerűsítésben látja. „Nálunk jobb partnert a kamara vezetése nem kaphatott volna”, szerintem ebben meg tudunk állapodni – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor kijelentette, a magyar kormány készen áll arra, hogy a kamara új vezetésével, ahogy az előzőekkel is tette, megállapodást kössön, amely világos teljesíthető pontokból áll.
Azt javaslom, hogy július 1-jéig már történjenek meg azok a dolgok, amiről megegyezünk, és ez a megállapodás tartalmazzon adóegyszerűsítést, adócsökkentést és bürokráciacsökkentést is – rögzítette a miniszterelnök, úgy fogalmazva, ezekben az ügyekben a kormány száz százalékig áll a kamara rendelkezésére.
Felidézte a kormány és a vállalkozók korábbi együttműködését. Emlékeztetett arra, hogy 2010-es választás előtt a Fidesz, a későbbi kormányzópárt megállapodást kötött a vállalkozói világgal, a megállapodást Demján Sándor hozta tető alá.
Hozzátette, az akkor vállalt öt pontból a kormány négyet teljesített: csökkentek a vállalkozások terhei, állami tőke- és hitelprogramok indultak, tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoztak létre és az uniós pénzek ötven százaléka kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv) került.
„Mi azt ígértük, hogy ötből öt pontot fogunk teljesíteni, önök pedig azt, hogy támogatnak bennünket. Szerintem ha öt vállalkozóból négy támogat bennünket, akkor vagyunk kvittek. Tartok tőle, hogy még nem ez a helyzet” – fogalmazott.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy Parragh László kamarai elnöksége alatt is kötöttek megállapodásokat. A teljesített vállalások között említette, hogy a magyar gazdaság növekedése legyen az uniós átlag, míg a beruházási ráta legyen 25 százalék felett, a munkanélküliségi ráta 4 százalék környékén „billeg”, a kormánynak van kifektetéspolitikája és támogatja a tőkeexportot.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, mindig is csak azokat a belföldön sikeres magyar vállalkozókat tudja felmenteni „a kormányzati támogatottságban élvezett előny vádja” alól, akik fogják magukat és kimennek külföldre, és ott is bizonyítanak.
A miniszterelnök elmondta, azt a megállapodást is betartották, hogy legyen jelentős vállalati adócsökkentés: 2010 óta az adóék hat százalékkal csökkent.
A miniszterelnök reagált a kamarai elnök beszédére. Elmondta, az olyan gazdaságfejlesztési lépés, mint a Puskás Aréna megépítése, értelmes volt, hiszen sokkal több kulturális és gazdasági esemény történik itt, mint sportesemény. Egy hibát sajnos be kell ismernem: a látogatottságot figyelve, sajnos kicsi, nagyobbat kellett volna építeni – jegyezte meg.
Segítséget kért a kamarától az uniós szabályok átvételével kapcsolatban, mondván a kelleténél gyorsabb és mélyebb uniós szabályátvétel csak akkor akadályozható meg, ha van egy másik szereplő, a kamara, amely az értelmes, ütemezett és kellő mértékű átvételben érdekelt.
Szólt arról is, hogy támadó futballban „nem lesz hiány”, ez az év az áttörés éve, áttörni pedig csak támadással lehet.
Orbán Viktor elmondta, a magyar gazdaságpolitika filozófiai alapjai, leglényegesebb elemei nem fognak megváltozni, gazdasági stratégia és irányvonal szempontjából arra kell számítani, amit az elmúlt tizenöt évben megismerhettek. Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya és azok is maradunk – jelentette ki a miniszterelnök.
Azt mondta: a Tax Foundation rangsorában Magyarországnak a hetedik legversenyképesebb adórendszere van a fejlett országok között. „Jogos, hogy miért nem az első, ezen kell dolgozni” – tette hozzá.
A kormányfő úgy fogalmazott, a közelmúltbeli bejelentésekből – különösen a gyermeket vállaló anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességéből – látni lehetett, hogy a kormány olyan elemet emelt be az adórendszerbe, amely hosszabb távon determinálja azt. Tehát ebből nem lehet ki-be ugrálni – jegyezte meg Orbán Viktor.
Magyarországnak olyan adórendszere lesz, amelynek egy hármas kombináció adja az alapját: annak munkára, illetve család- és gyermekvállalásra kell ösztönöznie, továbbá alacsony adófizetésekkel, adókedvezményekkel kell mindezt megvalósítania – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Kifejtette: a családi adókedvezményekkel már elindultak ebbe az irányba, de az élethosszig tartó adókedvezmény bevezetésével az adórendszer struktúrája nem lesz megváltoztatható, mert „elvenni már nem lehet” azoktól az élethosszig tartó adókedvezményt, akik egyszer már megkapták azt.
Hosszabb távon is erre az adórendszerre érdemes berendezkedni – emelte ki a kormányfő.
A kiszámíthatóság szempontjából Orbán Viktor a munkahelyteremtést nevezte a legfontosabbnak. „Tehát nem fordulunk vissza szocialista irányba”, nem akarunk visszahozni nemlétező pénzek költségvetési osztogatásával egy szociális alapú, segély alapú gazdasági rendszert – mondta.
Leszögezte: kifejezetten munkaalapú rendszerben gondolkodnak, a teljesítményt akarják jutalmazni, elismerni és megbecsülni, ezért tájékoztatása szerint a munkahelyteremtés továbbra is a kormány legfontosabb céljai közt szerepel.
