Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a NATO alternatíváját szorgalmazta, azzal érvelve, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért. A megjegyzései az Egyesült Államok által vezetett katonai szövetség tagjainak a védelmi kiadások növelésére irányuló növekvő amerikai követelések, az Ukrajnának nyújtott jövőbeli támogatással kapcsolatos bizonytalanság, valamint az európai biztonság iránti washingtoni elkötelezettség esetleges megváltozásától való félelem közepette hangzottak el.
„A NATO továbbra is a védelmünk alapja. De nyilvánvaló, hogy páneurópai védelemre van szükségünk” – mondta von der Leyen vasárnap Litvániában tartott sajtótájékoztatóján.
„A modern hadviselés olyan léptéket, technológiát és koordinációt igényel, amelyet egyetlen nemzet sem tud egyedül kezelni” – tette hozzá, és több finanszírozást kért, »állami és magánfinanszírozást egyaránt«.
Az európai védelem jövőjére vonatkozó stratégiát március közepére terjesztik az uniós vezetők elé – mondta.
Az ukrajnai konfliktus előtt Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel volt német kancellár a leghangosabb szószólói közé tartozott az uniós hadsereg létrehozásának.
Macron 2019-ben a NATO-t „agyhalottnak” minősítette, és arra sürgette az európai vezetőket, hogy folytassanak „stratégiai autonómiapolitikát” Washingtontól, amely a második világháború vége óta a NATO-n keresztül befolyásolja a kontinens biztonságpolitikáját.
Az egyik javaslat egy „valódi, európai hadsereg” létrehozása volt, amely önállóan erősítené a kontinens biztonságát.
Bár Jens Stoltenberg akkori NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a lépés „gyengítené az Észak-Amerika és Európa közötti kapcsolatot”, Olaszország támogatta az ötletet. Antonio Tajani külügyminiszter azzal érvelt, hogy a szövetségnek nem lehet hiteles külpolitikája közös hadsereg nélkül.
Az ötlet azonban más európai országokban erős ellenállásba ütközött. Josep Borrell, az EU akkori vezető diplomatája 2024-ben azt javasolta, hogy bár az uniónak törekednie kell arra, hogy növelje tagjai katonai képességeit, ez nem jelenti azt, hogy közös hadsereget kellene létrehoznia.
Több uniós állam, köztük Dánia és Lengyelország is jelezte, hogy biztonságukat a meglévő NATO-kereten belül szeretnék garantálni.
Macron nemrégiben bejelentette, hogy Franciaország megduplázza katonai költségvetését, és sürgette a többi uniós államot, hogy kövessék példáját, arra hivatkozva, hogy Donald Trump Fehér Házba való visszatérése után az Egyesült Államok érdeklődése csökkenhet az európai biztonság iránt.
Az Egyesült Államok 2022 februárja óta több mint 65 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. Trump azonban megkérdőjelezte ezt a támogatást, kijelentve, hogy Kijevnek „eleget adtak”, miközben az Oroszországgal kötendő békemegállapodás mellett érvelt.
2022-ben, az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását követően az EU jelentősen megnövelte a védelmi kiadásokat. Azóta Németország, Franciaország és más uniós államok rekordszintű növekedést ígértek a védelmi költségvetésre.
