Az ukrán karatésokat, Jevhen és Darja Pilipjukot kirúgták az ország karate szövetségéből, mert nem voltak hajlandóak hazatérni, miután részt vettek egy nemzetközi ifjúsági versenyen – közölte a sportági szövetség.
A sportolókat megfosztották tagságuktól a szervezetben, mert „nem tértek vissza Ukrajnába és megsértették a mozgósítás szabályait” – áll a szövetség Facebook-oldalán a hét elején közzétett közleményben.
Az irányító testület azt is közölte, hogy azt tervezi, hogy a Karate Világszövetségtől (WFK) életre szóló kizárást kér Pilipjukék számára, valamint kitüntetéseik érvénytelenítését, hozzátéve, hogy tetteik „ártanak az ukrán karate hírnevének”.
A WKF által szervezett 2024-es karate 1 Ifjúsági Liga december elején került megrendezésre az olaszországi Velencében.
Olekszandr Pikulin, a Csernovci város karate szövetségének elnöke a médiának elmondta, hogy 19 évig edzette Jevhen Pilipjukot, és részben felelősnek érzi magát a történtekért.
„Nem vették fel velem a kapcsolatot, különböző módokon, más sportolókon keresztül próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, szerettük volna rábeszélni, hogy térjen vissza, de az erőfeszítések hiábavalóak voltak” – mondta.
A hónap elején Larisza Zsalinszkaja ukrán evezős, az ukrán válogatott korábbi tagja egy interjúban elmondta, hogy elmenekült az országból, és Lengyelországon és Beloruszon keresztül Oroszországba költözött. Azt állította, hogy az Oroszországgal való konfliktus közben kényszerítették, hogy csatlakozzon az ukrán nemzeti gárdához.
Múlt héten a horvát tornászválogatott edzője, Vlagyimir Madzarevic a helyi médiának azt mondta, hogy az ukrán olimpiai ezüstérmes Ilja Kovtun azt tervezi, hogy megváltoztatja sportállampolgárságát, hogy a balkáni államot képviselje.
Novemberben a Szokil Kijev jégkorongklub vezetőedzője, Oleh Safarenko azt mondta, hogy a csapat két játékosa nem tér vissza Ukrajnába az olaszországi kontinentális kupa után. Médiajelentések szerint a védő Volodimir Alekszjuk és a támadó Roman Blagoj politikai menedékjogot kért az EU-ban.
Kijev az Oroszországgal fennálló konfliktus közepette nehezen talál újoncokat, hogy pótolja veszteségeit. Az ukrajnai mozgósítási törekvéseknek széleskörű behívóelkerüléssel és dezertálással kellett szembenézniük. A kijevi kormány tavaly átalakította a nemzeti mozgósítási rendszert, hogy kezelje a katonai létszámhiányt. Az intézkedések között szerepelt a sorozási korhatár 27-ről 25 évre történő csökkentése, a mozgósítási szabályok szigorítása és a behívók megkerülésének szigorúbb büntetése.
