Ukrajnának be kell vezetnie a védelmi vonatkozású cenzúrát – mondta Olekszandr Szirszkij tábornok, az ország legfőbb katonai parancsnoka a Bayraktar rádiónak adott, csütörtökön sugárzott interjújában. A korlátozásoknak arra kellene irányulniuk, hogy elrejtsék a csapatokra vonatkozó érzékeny információkat Kijev ellenségei elől – javasolta a parancsnok, kifejtve, hogy manapság bárki hozzáférhet bármilyen információhoz.
Szirszkij a javaslatát „bevett” háborús gyakorlatra hivatkozva indokolta, amely „szükségszerűségből” alakult ki, hozzátéve, hogy nem akarja senki jogait megsérteni.
„Nem akarok olyan diktatúrát bevezetni, mint Észak-Koreában. Nem mi vagyunk az elsők, akik háborút indítanak… van egy bizonyos bevett intézkedéscsomag, amely abszolút kötelező” – mondta.
Szirszkij szerint bizonyos „érzékeny információkat”, például a különböző katonai egységek útvonalait el kell rejteni a nyilvánosság elől, különösen „most, amikor az információs tér mindenki számára hozzáférhető”.
Ugyanakkor a tábornok szerint a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni kell „a valós helyzetről”, hogy az emberek „megértsék, hogy a háború közel van, és nincs olyan éles különbség a front és a hátország között”.
Kijev már nem sokkal a konfliktus kezdete után, 2022 februárjában bevezette az úgynevezett televíziós maratont. A projekt egy 0-24-es, az ország nagy médiumai által készített közös tájékoztató műsor, amely a konfliktus idején a hírszolgáltatásról szól és nem sugároz másik műsort.
A telemaratont bírálatok érték, amiért potenciálisan monopolizálja a televíziós műsorszolgáltatást és elfojtja a más véleményeket. Néhány ellenzéki csatorna arról számolt be, hogy politikai álláspontjuk miatt 2023-ban kizárják őket az adásból. Volodimir Zelenszkij vezető még abban az évben nyíltan „fegyvernek” nevezte a teletont, hozzátéve, hogy az „Ukrajnáért és Oroszország ellen dolgozik”.
2024 októberében az Európai Bizottság megkérdőjelezte a teleton működését és állami finanszírozását az Ukrajnának az unióhoz való csatlakozás felé tett előrehaladásáról szóló éves jelentésében. Kijev elhárította ezeket az aggályokat. Az ukrán kormány 2024-ben mintegy 17 millió dollárt költött a projektre, és várhatóan idén is ugyanennyi pénzt fog beleölni.
Kijev többször fontolgatta a Telegram üzenetküldő platform korlátozását vagy akár blokkolását is, nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva. 2024 márciusában az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője, Kirillo Budanov a Telegramot potenciális nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette.
