Az amerikaiak többsége úgy véli, hogy az amerikai kormány túl sokat költ az Ukrajnának nyújtott támogatásokra – derül ki a New York Times/Ipsos közvélemény-kutatásából.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 51 százaléka szerint az ország „túl sokat költ” Kijevre, míg 28 százalékuk szerint a jelenlegi összeg megfelelő. Mindössze 17% szerint az országnak növelnie kellene az Ukrajnára fordított kiadásokat.
Hasonlóképpen, a megkérdezettek 53%-a szerint az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás is eltúlzott, 30%-uk pedig megfelelőnek tartja azt. A január 2. és 10. között végzett felmérésben országszerte 2128 ember vett részt.
A felmérésben tükröződő közhangulat azt sugallja, hogy az amerikaiak többsége azt szeretné, ha Washington a belpolitikai kérdéseket helyezné előtérbe a külföldi segélyekkel szemben. A megkérdezettek 60%-a szerint az Egyesült Államoknak „kevesebb figyelmet kellene fordítania a tengerentúli problémákra, és az itthoni problémákra kellene koncentrálnia”, míg csupán 38% gondolja úgy, hogy az országnak továbbra is aktívan részt kellene vennie a globális ügyekben. A felmérésből az is kiderül, hogy 60% szerint az amerikai kormány „szinte mindig pazarló és nem hatékony”, míg 72% szerint „saját maga és saját programja érdekében dolgozik”, nem pedig az emberek érdekében.
Mindez azt követően történt, hogy a Biden-kormány nemrégiben úgy döntött, hogy további 500 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amelyet január 8-án jelentettek be. A kongresszus összesen több mint 175 milliárd dollárt különített el Kijevnek nyújtott támogatásra az Oroszországgal zajló konfliktus 2022. februári eszkalálódása óta, amelyből 65,9 milliárd dollár közvetlen katonai támogatás volt a Pentagon legfrissebb adatai szerint.
Az Ukrajnára fordított amerikai kiadásokat a közelmúltban bírálta Donald Trump megválasztott elnök által a következő kormányzat külügyminiszteri posztjára választott Marco Rubio. A szenátus külügyi bizottsága előtt a múlt héten megerősítésének részeként tett vallomásában azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem kellene többé határozatlan ideig támogatást nyújtania Kijevnek, és bírálta Joe Biden elnök leköszönő kormányát, amiért az nem határozta meg világosan a konfliktusba ömlesztett pénzeszközök „végcélját”.
„Pontosan mit is finanszíroztunk? Pontosan mire fordítottunk pénzt?” – tette fel a kérdést, mondván, hogy a jelenlegi megközelítés, miszerint »bármennyi kell, bármeddig is tart«, nem reális.
Moszkva arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyek csak a konfliktus elhúzódását szolgálják, anélkül, hogy változtatnának az eredményen. Kijelentette, hogy hajlandó diplomáciai megoldást találni a konfliktusra, de fenntartotta, hogy bármilyen rendezésnek azzal kell kezdődnie, hogy Kijev leállítja a katonai műveleteket, és elismeri a valóságot, hogy nem fogja visszaszerezni az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazó korábbi ukrán régiók feletti ellenőrzést. Moszkva ragaszkodott az ukrán semlegességhez, a demilitarizációhoz és a nácimentesítéshez is.
