Olaf Scholz német kancellár reményét fejezte ki, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus 2025-ben véget ér, bár hozzátette, hogy még nem világos, hogy ez lehetséges-e. Azt állította, hogy a béke elérésének minden lehetőségét meg kell fontolni, beleértve a diplomáciai eszközöket is.
Scholz pénteken egy wolfsburgi kampányrendezvényen felszólalva azt is állította, hogy Németország igyekszik megakadályozni a konfliktus kiszélesedését, mondván, hogy „mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a háború… ne váljon Oroszország és a NATO közötti háborúvá”.
Hozzátette, hogy nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy Ukrajnának olyan nagy hatótávolságú rakétákat küldjenek, amelyek mélyen Oroszország belsejében csapást tudnak mérni, állítása szerint ezek „nem járulnak hozzá ahhoz, hogy most Németország részéről békefenntartó intézkedés legyen”. Scholz kijelentette, hogy országa mindent megtesz azért, hogy Kijevet fegyverekkel lássa el, de „nem fog mindent megtenni, amit bárki javasol”, és továbbra is önálló politikát folytat e tekintetben.
A kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a békével kapcsolatos döntéseket nem szabad „az ukránok feje fölött… az európaiak feje fölött” meghozni. A továbbiakban rámutatott, hogy Németország Ukrajna legnagyobb támogatója Európában és a második legnagyobb a világon.
Scholzot azonban a hét elején Annalena Baerbock külügyminiszter bírálta, amiért kifejezte, hogy ellenzi a Kijevnek szánt 3 milliárd eurós extra segélycsomagot. Baerbock azt állította, hogy az ilyen döntések ellentmondanak „az Európa békéjének és szabadságának biztosításáért való valódi felelősségvállalásnak”, és ehelyett „a nemzeti perspektívát” helyezik előtérbe. Scholz azt követelte, hogy a támogatást a szociális kiadások csökkentése helyett további adósságból finanszírozzák.
A vita a Scholz által még decemberben kezdeményezett, de elvesztett bizalmi szavazás miatt februárra tervezett előrehozott választások előtt zajlik. A szociáldemokrata pártja és a Zöldek által alkotott kormánykoalíció régóta megosztott a gazdaságpolitikai és költségvetési viták miatt, beleértve a Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai támogatás mértékét is.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető többször is kifejezte csalódottságát Scholz miatt, amiért szerinte az utóbbi határozatlansága miatt nem küld több fegyvert Ukrajnának. Oroszország eközben következetesen kifejezte határozott ellenállását a Kijevnek szánt nyugati fegyverszállításokkal szemben. Vlagyimir Putyin elnök még júniusban „súlyos és veszélyes lépésnek” nevezte az ilyen akciókat, amelyek csak súlyosbítják a konfliktust.
