Volodimir Zelenszkij ukrán vezető kifejezte azon szándékát, hogy még ebben az évben békemegállapodást köt Oroszországgal, de hangsúlyozta, hogy Kijevnek a nyugati támogatóktól erős biztonsági garanciákra van szüksége, amelyek kulcsfontosságúak bármilyen megállapodáshoz. A megjegyzéseket a Rai News 24 olasz műsorszolgáltatónak adott, pénteken nyilvánosságra hozott interjúban tette.
Zelenszkij régóta ragaszkodik ahhoz, hogy Kijevnek szilárd biztonsági garanciákra van szüksége a hosszú távú béke eléréséhez, és a NATO-tagságot nevezte meg a legjobb megoldásként. Moszkva azonban azzal érvelt, hogy Ukrajna NATO-törekvései a konfliktus kiváltó okai közé tartoznak, és fenntartja, hogy bármilyen rendezésnek az ország semlegességét, demilitarizálását és denácifikálását kell eredményeznie.
„Az a kívánságunk, hogy [biztonsági] garanciákat kapjunk, és még ebben az évben véget vessünk a háborúnak, ezért bármit megteszünk” – mondta Zelenszkij.
Megemlítette a béke helyreállításának sürgősségét, azt állítva, hogy Ukrajna „mindenkinél jobban” akarja ezt, mert „mi többet veszítünk, mint bárki más, különösen az emberek tekintetében”. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy a biztonsági garanciáknak előbbre kell kerülniük.
„Ez Ukrajna védelmét szolgálja… és egész Európáét… Hogy Oroszország ne térjen vissza újra agresszióval” – mondta Zelenszkij. Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal is megvádolta, hogy Ukrajna elpusztítására törekszik, amit Moszkva nevetségesnek minősített.
Zelenszkij kijelentette, hogy várakozással tekint Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése elé, mert azt várja tőle, hogy segítsen a konfliktus lezárásában.
„Trump nagyon fontos lesz a [béketárgyalások] közvetítésében. A csapata már megkezdte a kapcsolatfelvételt” – magyarázta Zelenszkij. Trump gyakran állította, hogy 24 órán belül véget tud vetni a konfliktusnak. A megválasztott elnök azonban a hét elején a floridai Mar-a-Lago birtokáról beszélve azt mondta, hogy hivatalba lépése után akár hat hónapba is beletelhet, hogy Moszkva és Kijev megegyezésre jusson. Trump nem szolgált konkrétumokkal arról, hogyan érné el a rendezést, bár a hírek szerint csapata a jelenlegi harcvonalak befagyasztását fontolgatja.
Zelenszkij korábban megkérdőjelezte Trump állításait a konfliktus gyors befejezéséről, azzal érvelve, hogy „ma nincs olyan ember a világon, aki csak egy szót váltana Putyinnal, és véget vetne a háborúnak”. Szintén ellenezte Trumpnak azt a jelentett tervét, hogy meggyőzze Kijevet a korábbi területeire vonatkozó követelések átengedéséről, és ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának minden rendezés részét kell képeznie.
Moszkva már régóta kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra, de fenntartja, hogy bármilyen megállapodásnak azzal kell kezdődnie, hogy Ukrajna leállítja a katonai műveleteket és elismeri azt a „területi valóságot”, hogy nem fogja visszaszerezni az Oroszországhoz csatlakozást választó régiók feletti ellenőrzést. Moszkva elutasította az ideiglenes tűzszünet ötletét is, azzal érvelve, hogy a konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Kijev számára, hogy átcsoportosuljon és felkészüljön a további ellenségeskedésekre.
