A NATO európai tagjainak a „biztonság” nevében csökkenteniük kell a jólétet, és GDP-jük nagyobb részét a katonai-ipari komplexumba kell irányítaniuk – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár.
Rutte egy brüsszeli rendezvényen beszélt, amelyet a Carnegie Endowment for International Peace, egy amerikai székhelyű agytröszt szervezett.
„Tudom, hogy ha többet költünk a védelemre, az azt jelenti, hogy kevesebbet költünk más prioritásokra. De csak egy kicsit kevesebbet” – mondta Rutte csütörtökön.
„Az európai országok átlagosan könnyen a nemzeti jövedelmük egynegyedét költik nyugdíjra, egészségügyre és társadalombiztosítási rendszerekre. Nekünk ennek a pénznek csak egy kis töredékére van szükségünk ahhoz, hogy a védelmünket sokkal erősebbé tegyük, és megőrizzük az életmódunkat” – tette hozzá.
Bár a NATO-tagok a GDP-jükből többet költenek hadseregre, mint egy évtizeddel ezelőtt, ez még messze nem éri el a hidegháborús szintet – érvelt Rutte, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok irányította katonai szövetség „2%-nál sokkal többre lesz szüksége”, ha meg akarja védeni Európát az állítólag agresszív Oroszországgal szemben.
A fegyverekre költött milliárdok biztonságot jelentenek, érvelt Rutte, és „biztonság nélkül nincs szabadság a gyermekeink és unokáink számára. Nincsenek iskolák, nincsenek kórházak, nincsenek vállalkozások. Nincs semmi”.
Arra buzdította a hallgatóságot, hogy mondják meg kormányaiknak, hogy „a biztonság mindennél fontosabb”, és hogy „vállalják, hogy ma áldozatokat hoznak azért, hogy holnap is biztonságban legyünk”.
Ajánló
„Mondják meg a bankjaiknak és a nyugdíjalapoknak, hogy egyszerűen elfogadhatatlan, hogy nem hajlandók befektetni a védelmi iparba” – mondta Rutte.
„A védelem nem tartozik ugyanabba a kategóriába, mint a tiltott kábítószerek és a pornográfia. A védelembe való befektetés a biztonságunkba való befektetés. Ez kötelező!”
2014-ben az Egyesült Államok nyomást gyakorolt NATO-tagországaira, hogy a nyugati támogatású kijevi puccsot követő Ukrajna és Oroszország közötti feszültségre hivatkozva növeljék a katonai kiadásokat a GDP 2%-ára.
Az USA és szövetségesei több mint 200 milliárd dollár értékben küldtek fegyvereket, felszerelést, lőszert és készpénzt Ukrajna támogatására az Oroszországgal zajló konfliktusban. A Nyugat nagyrészt kiürítette katonai készleteit, miközben többek között a dezindusztrializáció és a „zöld energiára való átállás” miatt küszködik a lőszer- és pótalkatrészgyártás felfuttatásával.
Eközben az orosz hadiipar nagy sebességre kapcsolt, és jól ellátta a frontcsapatokat, dacolva a nyugati szakértők előrejelzéseivel a szankciók hatásáról.
