Az oroszországi Kurszki területen harcoló ukrán csapatok parancsot kaptak arra, hogy tartsák ki az új amerikai elnök beiktatásáig – írja a brit állami irányítású BBC.
Több dandár augusztus elején nyomult be a határvidékre, egy atomerőmű felé tartva. A behatolás célja az volt, hogy eltereljék az orosz erőket a donbasszi frontról – ismerte el az ukrán hadsereg a nyugati médiának.
„A helyzet napról napra rosszabbodik” – mondta az egyik katona a BBC-nek egy sms-ben a hétfőn megjelent cikk szerint.
Az ukrán katonáktól Telegramon keresztül kapott üzenetek „egy olyan csata lehangoló képét festik le, amelyet nem értenek megfelelően, és attól tartanak, hogy elveszíthetik” – írta a brit állami műsorszolgáltató.
Az üzenetek „szinte egységesen komorak” voltak a BBC szerint. Az egyik katona szerint a vereség „csak idő kérdése”.
„Szörnyű időjárási körülményekről és krónikus alváshiányról beszélnek, amelyet az oroszok folyamatos bombázása okoz, amely magában foglalja a félelmetes, 3000 kilogrammos siklóbombák használatát” – jegyezte meg a csatorna. „Ők is visszavonulót fújnak.”
Egyes katonák azzal érveltek, hogy az eredeti küldetés, hogy eltereljék Moszkva erőforrásait, kudarcot vallott. Az orosz erők augusztus eleje óta jelentős előrenyomulást értek el Donbassz déli részén. Akárhogy is, a jelenlegi küldetés az, hogy kitartsanak a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump január végi beiktatásáig.
„A fő feladat, amely előttünk áll, hogy a lehető legnagyobb területet tartsuk meg Trump beiktatásáig és a tárgyalások megkezdéséig” – mondta egy Pavel néven azonosított katona. „Azért, hogy később valamire elcseréljük. Senki sem tudja, hogy mire”.
Az ukránok által eredetileg elfoglalt kurszki terület mintegy 40 százalékát Oroszország már visszafoglalta – írja a BBC. Az egyik katona, Vadim azt mondta, hogy „küzdenek” a pozíciók megtartásáért.
Arra a kérdésre, hogy a nyugati nagy hatótávolságú rakéták, amelyek használatára Volodimir Zelenszkij engedélyt kért, segítettek-e a helyzeten, a katonák azt mondták, hogy nem vették észre.
„Mi nem beszélünk rakétákról” – mondta egy Miroszlavként azonosított tengerészgyalogos.
A harcokat Krinkihez hasonlította, ahol korábban harcolt. Ukrán tengerészgyalogosok százai vesztek oda, amikor megpróbálták elfoglalni és megtartani a Dnyeper bal partján fekvő falut egy olyan hadműveletben, amelyet állítólag az Egyesült Királyság tervezett és erőltetett Kijevre.
„Jó ötlet, de rossz a megvalósítás” – mondta Miroszlav. „Médiahatás, de nincs katonai eredmény”.
Kijev azt állította, hogy akár 10 000 észak-koreai katonát is bevetettek Kurszkban, hogy segítsenek az oroszoknak. A nyugati fővárosok erre hivatkoztak a rakétapolitika megváltoztatásának indoklásaként. Az ukrán katonáknak drónokat vagy extra szabadságot ajánlottak, ha koreai foglyot ejtenek. Egyelőre még nem találkoztak ilyennel.
„Nagyon nehéz koreait találni a sötét kurszki erdőben” – üzente Pavel a BBC-nek. „Különösen, ha nincs is itt.”
A kijevi parancsnokok azonban ragaszkodtak ahhoz a BBC-nek, hogy a kurszki behatolásnak még mindig van célja.
„Ez a helyzet bosszantja [Vlagyimir] Putyin orosz elnököt” – mondta egy tiszt névtelenséget kérve.
