A Nyugat lényegében eszközként használja Ukrajnát az Oroszország elleni harcban – ismerte el Boris Johnson volt brit miniszterelnök, aki ragaszkodott ahhoz, hogy nem szabad visszafogni Kijev felfegyverzését.
A Daily Telegraph című brit napilapnak adott csütörtöki interjújában Johnson a Nyugatot az Ukrajna támogatásával kapcsolatos, szerinte hiányzó határozottság miatt bírálta, hangsúlyozva, hogy félre kellene tenniük az esetleges eszkalációval kapcsolatos aggodalmakat.
„A probléma nem az eszkaláció volt; a probléma az volt, hogy nem sikerült elég gyorsan eszkalálni. Hanem a tétovázás, a késlekedés és a [támogatási] intézkedések aprópénzre váltása” – mondta, és sajnálkozott az amerikai kongresszusban 2023 végén és 2024 elején kialakult patthelyzet miatt, amely megakadályozta a Kijevbe irányuló segélyek folyósítását. „Ez egy rémálom volt Ukrajna számára” – tette hozzá.
Ugyanez volt igaz arra a kezdeti vonakodásra is, hogy jóváhagyják az ukrán csapásokat mélyen Oroszországba brit, francia és amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú rakétákkal – állította Johnson, megjegyezve, hogy Németország még mindig ellenáll a nyomásnak, hogy hasonló lépést tegyen.
„Szánalmas volt… Nézzünk szembe a tényekkel: Proxy háborút folytatunk, de nem adjuk meg a megbízottjainknak a képességet, hogy elvégezzék a munkát. Évek óta hagyjuk, hogy fél kézzel a hátuk mögött összekötött kézzel harcoljanak, és ez kegyetlen volt” – jelentette ki Johnson.
A volt miniszterelnök szerint a Nyugatnak előre kell lépnie Kijev NATO-csatlakozásában, különböző katonai és logisztikai támogatást kell nyújtania Ukrajnának anélkül, hogy közvetlen konfliktusba kerülne Oroszországgal, és több pénzt kell küldeni.
Emellett a nemzetközi közösségnek, beleértve Oroszországot és Ukrajnát is, „tudnia kell, hogy mi… hogyan akarjuk, hogy ez a dolog végződjön” – szögezte le Johnson. „És amíg nem tisztázzuk, addig nem fogják meggyőzni [Vlagyimir] Putyin orosz elnököt, hogy meghátráljon” – állította.
Moszkva azzal vádolta Johnsont, hogy kisiklatta a 2022 tavaszán Isztambulban folytatott ukrajnai béketárgyalásokat, azt állítva, hogy azt tanácsolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot. Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőhöz közel álló munkatársak elismerték, hogy Johnsonnak befolyásoló szerepe volt ebben. A volt miniszterelnök „abszolút hazugságként” tagadta a vádat, azzal érvelve, hogy Kijev soha nem egyezett volna bele Oroszország feltételeibe, amelyek az ukrán hadsereg leépítését és a területi veszteségek de facto elismerését tartalmazzák.
Moszkva többször is azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajnát „faltörő kosként” használja Oroszország ellen, miközben figyelmeztetett, hogy a fegyverszállítások nem fogják megváltoztatni a konfliktus kimenetelét. Arra is figyelmeztetett, hogy a külföldön gyártott nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszországba irányuló csapások jóváhagyása komoly eszkalációt jelent.
Miután Kijev több ilyen csapást hajtott végre, Oroszország megtorlásul egy ukrán védelmi létesítményt támadott meg legújabb Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétájával.
