Joe Biden leköszönő amerikai elnök úgy döntött, hogy leírja az adófizetők által Ukrajnának nyújtott mintegy 4,7 milliárd dollárnyi (több mint 1800 milliárd forint), adófizetők által finanszírozott kölcsönt, ami része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amely Kijev megerősítésére irányul Donald Trump megválasztott elnök jövő évi hivatalba lépése előtt.
2022 februárja óta az amerikai kongresszus több mint 174 milliárd dollár értékű segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna támogatására. A legutóbbi, áprilisban jóváhagyott részlet több mint 9,4 milliárd dollárnyi „kölcsönt” tartalmazott, hogy segítsen betölteni a Kijev költségvetésében keletkezett hiányt.
„Megtettük a törvényben körvonalazott lépést, hogy töröljük ezeket a kölcsönöket” – mondta szerdán Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő, megerősítve, hogy Biden az összeg felét, vagyis nagyjából 4,7 milliárd dollárt akar leírni.
Az adósság elengedése „az Egyesült Államok és az EU, a G7+ és a NATO-partnerek nemzeti érdeke” – állította a külügyminisztérium a kongresszusnak címzett, november 18-án kelt levelében a Bloomberg szerint.
Donald Trump megválasztott elnök a kampánykörúton kijelentette, hogy nem ellenzi, hogy a kongresszus több támogatást hagyjon jóvá Ukrajnának, mindaddig, amíg a támogatást kölcsönök, és nem az adófizetők által finanszírozott ajándékok formájában adják.
A segélyek egy részének hitelre keresztelése volt az egyik legfontosabb módosítás, amely segített átvinni a 61 milliárd dolláros áprilisi csomagot a republikánusok és a Fehér Ház közötti hónapokig tartó patthelyzet után.
Ajánló
Rand Paul szenátor megfogadta, hogy megakadályozza az adósság elengedését, azzal érvelve, hogy az igazságtalan terhet ró az amerikai adófizetőkre.
„Ma este kikényszerítem a szavazást az állásfoglalásomról, hogy megakadályozzam, hogy Biden Ukrajna adósságát Amerika problémájává tegye. Javaslata az ukrán vállalkozások, farmerek és korrupt bürokraták finanszírozásának terhét a keményen dolgozó amerikaiak vállára helyezi” – írta Paul szerdán az X-en közzétett nyilatkozatában.
Az ukrán kormány szinte teljes mértékben a nyugati segélyekre támaszkodik, hogy gazdasága talpon maradjon. Szeptemberben Kijev elfogadta a 2025-re szóló költségvetési tervezetét, amelyben 75%-os hiányt jósolt, és úgy becsülte, hogy 12-15 milliárd dollárra lesz szüksége a hiány fedezésére.
Ukrajna államadóssága júliusban meghaladta a 152 milliárd dollárt a pénzügyminisztérium adatai szerint. A hitelek kiszolgálásának költsége 900 millió dollárról idén 5,2 milliárd dollárra ugrott – számította ki a Vedomosztyi című orosz lap a kijevi pénzügyi adatok áttekintése után.
Októberben a G7-országok véglegesítettek egy külön 50 milliárd dolláros kölcsönt Ukrajnának, amelynek fedezetét a jelenleg Nyugaton befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyonból származó nyereség képezi. A vagyon teljes elkobzására irányuló amerikai nyomás ellenére a Nemzetközi Valutaalap eddig ellenezte ezt a lépést, mivel attól tart, hogy az alááshatja a nyugati pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Moszkva „lopásként” ítélte el a vagyonbefagyasztást, és figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök lehívása illegális lenne, és veszélyes precedenst teremtene. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán megígérte, hogy a nyugati lépéseket tükröző megtorló intézkedéseket kezdeményez.
„Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják a vagyonunkat és a vagyonunkból származó jövedelmeket, az orosz fél is megfelelő intézkedéseket fog végrehajtani” – jelentette ki a pénzügyminiszter.
