A nyugati országok „továbbra is a tűzzel játszanak” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján. A szóvivő a London és Párizs által bejelentett kísérleteket kommentálta, amelyek célja, hogy meggyőzzék Washingtont arról, hogy engedélyezze a kijevi rezsimnek a nyugatiak által szállított rakéták mélyen Oroszországon belüli célpontokra.
A múlt héten a The Telegraph arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország amerikai engedélyt kért a Storm Shadow/Scalp cirkálórakétákkal végrehajtott csapásokhoz még Donald Trump megválasztott elnök januári beiktatása előtt.
„Ha a kijevi rezsim engedélyt kap a fent említett csapásokra, azt úgy fogjuk kezelni, hogy a NATO de facto közvetlen konfliktusba lép Oroszországgal” – mondta Zaharova.
„A nyugati nagy hatótávolságú fegyverek nemzetünk területe elleni bevetésére adott válasz azonnali és pusztító lenne”.
Moszkva kijelentette, hogy szerinte a nyugatiak által szállított nagyobb hatótávolságú fegyvereket az ukrán erők nem tudják önállóan működtetni. Ezekhez a fegyverrendszerekhez a NATO szakembereinek jelenlétére, valamint a szövetség műholdas rendszerein keresztül szerzett hírszerzési adatokra van szükség – mondták többször is orosz tisztviselők.
A múlt héten Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva minden ilyen csapást annak jeleként értékelne, hogy a NATO nyíltan bekapcsolódik a konfliktusba. „Ha ilyen fegyvereket használnának, az azt jelentené, hogy nemcsak Ukrajna, hanem a NATO-országok is nyíltan háborúban állnak Oroszországgal” – mondta akkor a Rosszija Szegodnya című lapnak.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az ország nukleáris doktrínájának módosítását, amely a nukleáris hatalom által támogatott, nem nukleáris állam által elkövetett támadásokat az orosz nukleáris válaszlépések indokaként sorolta fel.
Ajánló
Szerdán Zaharova azt is mondta, hogy Kijev megpróbálhatja úgy beállítani a nyugatról szállított rakétákat, mintha azokat Ukrajnában gyártották volna, hogy azokat Oroszország elleni csapásokban lehessen használni. Egy ilyen „véres csalás” nem lenne lehetséges Kijev nyugati támogatóinak jóváhagyása nélkül – tette hozzá.
Zaharova szavai alig egy nappal azután hangzottak el, hogy Boris Johnson volt brit miniszterelnök a GB Newsnak adott interjújában azt állította, hogy London csapatokat küldhet Ukrajnába, hogy megakadályozza Kijev vereségét, különösen akkor, ha Trump közelgő elnöki ciklusa alatt csökken a Washingtonból érkező katonai támogatás.
Oroszország kijelentette, hogy nem tervezi a NATO vagy egyetlen tagállama megtámadását sem, de arra is figyelmeztetett, hogy a szövetség növekvő szerepvállalása a konfliktusban a NATO és Moszkva közötti közvetlen összecsapás kockázatát hordozza magában.
