Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-nak figyelembe kell vennie korlátozott erőforrásait, amikor arról dönt, hogy mit tegyen a több millió ukrán menekülttel, akik az unióban élnek támogatásokban részesülnek.
Jelenleg mintegy 4,5 millió ukrán menekült él az EU-ban. Az Európai Bizottság még júniusban 2026 márciusáig meghosszabbította ezeknek a menedékkérőknek az ideiglenes védettségi státuszt, amely 2026 márciusáig garantálja számukra a tartózkodást, a munkavállalási engedélyt, a szociális ellátásokat, valamint az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférést.
„Sürgősen együtt kell gondolkodnunk a további teendőkről” – írta von der Leyen hétfőn az uniós vezetőknek, hangsúlyozva, hogy bármilyen rendszert is vezetnek be 2026 márciusa után, annak tiszteletben kell tartania »Ukrajna saját szükségleteit« és »erőforrásaink korlátait«.
„E mérlegelés alapján a Bizottság képes lesz javaslatokat előterjeszteni”, amelyek célja »a helyzet kezelése, ameddig csak szükséges« – tette hozzá.
Von der Leyen levelében a bevándorlási szabályok és a határbiztonság EU-ra kiterjedő szigorítását is szorgalmazta, beleértve az EU-n kívüli „visszatérési központok” létrehozását, ahol azokat a nem ukrán migránsokat tartanák fogva, akiknek menedékkérelmét elutasították. A levél azután született, hogy a nyáron a jobboldaliak sorozatos győzelmet arattak a regionális, nemzeti és európai választásokon, és miután egy 17 tagállamból álló csoport felszólította Brüsszelt, hogy engedélyezze számukra a további kitoloncolásokat.
Eközben egyes tagállamok csökkentik az ukrán menekülteknek nyújtott juttatásokat.
Írországban, ahol az ukránok jelenleg a lakosság 2%-át teszik ki, a kormány nemrégiben heti 232 euróról 39 euróra csökkentette az állam által biztosított szálláson élő menekültek szociális juttatásait. James Browne ír államminiszter tavaly azt mondta, hogy az írországi nagyvonalú juttatások miatt „jelentősen megnőtt az ukránok más uniós országokból Írországba irányuló másodlagos migrációja”.
Ajánló
Írország azt is fontolgatja, hogy jövőre megszünteti az ukránok számára biztosított ingyenes lakhatási programot – jelentette az Irish Times a múlt héten.
Németország 2024 júniusáig csaknem 1,2 millió ukrán állampolgárt fogadott be, ezzel az ország az első számú célország az EU-ban. Mivel Afrikából és a Közel-Keletről is rekordszámú migráns érkezik, Nancy Faeser német belügyminiszter a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az állami és szövetségi erőforrások „majdnem kimerültek” a beáramlás kezelésében.
Augusztusban egy másik uniós tagállam, Magyarország jelentette be, hogy a konfliktus által nem érintettnek ítélt területeiről érkező menekültek többé nem lesznek jogosultak ingyenes elhelyezésre, kivéve a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket.
