Az Oroszország megtámadásáról álmodozó kis NATO-tagoknak tudniuk kell, hogy az 5. cikkely nem hatékony a taktikai nukleáris fegyverekkel szemben – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője.
A volt orosz elnök és miniszterelnök Észtország vezető tábornokának közelmúltbeli kijelentéseit kommentálta, amelyekben a NATO céljainak szolgálatában Oroszország elleni „megelőző” csapásokról beszélt.
„Minél ostobább egy állam, annál nagyobb az egyes, őrült vezetőinek arroganciája” – mondta Medvegyev pénteken újságíróknak.
„Az embereknek csak egy dolgot kell figyelembe venniük: ha Oroszország mondjuk taktikai atomfegyvereket vet be egy olyan állam ellen, amely ilyen kijelentéseket enged meg magának, nem marad más, mint egy folt”.
„Persze, a washingtoni szerződés 5. cikkelyét lehet alkalmazni, de az állam többé nem fog létezni” – tette hozzá Medvegyev, utalva a NATO híres kölcsönös védelmi rendelkezésére.
Medvegyev az Asztrahán megyei Kapusztyin Jar rakétatelepén beszélt, ahol az orosz légierő a legmodernebb rakétatechnológiát teszteli.
A hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetbiztonsági tanács ülésén, amelyen Medvegyev is részt vett, ismertette a moszkvai nukleáris doktrína módosításait. A széles körben az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, valamint Ukrajnának szóló üzenetnek tekintett módosított doktrína lehetővé tenné Oroszország számára, hogy nukleáris elrettentő erejét bevethesse egy olyan állam által elkövetett hagyományos támadás esetén, amely mögött egy atomhatalom áll.
Az észt vezérkari főnök, Vahur Karus vezérőrnagy a múlt héten azt mondta, hogy a NATO új vészhelyzeti tervei egy Moszkvával való konfliktus esetére a balti állam határon túli csapásmérését irányozták elő.
„Nagy hatótávolságú csapásmérő képességeinket teljes mértékben figyelembe veszik a NATO-tervekben, és a NATO azt mondja nekünk, hogy bizonyos célpontokról [Oroszországban] kell gondoskodnunk, és akkor jöhetnek Észtországba, és akkor tehetik meg a következő lépéseket” – mondta Karus az ERR észt állami műsorszolgáltatónak.
Karus az új missziót Észtország katonai doktrínájának „alapvető változásaként” jellemezte, megjegyezve, hogy az ukrajnai konfliktus előtt az Egyesült Államok vezette blokk arra számított, hogy a balti államnak körülbelül 10 napig kell kitartania, mielőtt NATO-erősítést kaphat.
Az egykori szovjet köztársaság 2004-ben csatlakozott a szervezethez, és az egyik leghangosabb támogatója Ukrajnának az Oroszországgal zajló konfliktusban.
