Berlin nem szolgáltatott Moszkvának tényleges információkat az Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022-es támadásokról – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A Balti-tenger alatt futó vezetékek orosz földgázt szállítottak Németországba és Nyugat-Európa más részeibe. Ezeket 2022 szeptemberében a dániai Bornholm sziget közelében bekövetkezett robbanássorozat rongálta meg.
Oroszország az Egyesült Államokat vádolta a támadás megrendezésével, míg egyes nyugati médiaorgánumok egy „ukránbarát csoportot” okoltak.
A hét elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta Németországot, hogy nem hajlandó hivatalosan megosztani a nyomozással kapcsolatos információkat, és azt állította, hogy azok kiszivárogtatása a médiának ehelyett felveti „a gyanút, hogy mindez megrendezett”, hogy elterelje a felelősséget a tényleges elkövetőkről.
Sebastian Fischer német külügyminisztériumi szóvivő hétfőn azt válaszolta, hogy Berlin „információcserét” folytat Moszkvával. Szerdán megszólalva Zaharova hazugsággal vádolta őt.
„Amit Fischer úr mondott, egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – mondta Zaharova újságíróknak.
„Egyszerűen fogalmazva, ez egy hazugság. A német fél csaknem két éve az orosz hatóságok minden megkeresésére, amely az Északi Áramlat megsemmisítésével kapcsolatos, csak üres formaságokkal válaszolt, amelyek semmilyen tényszerű információt nem tartalmaztak”.
Fischer kijelentése „csak megerősíti a gyanúnkat, hogy Berlin szándékában áll »szétrobbantani« a teljes titokban zajló nyomozást azzal, hogy nem engedi azonosítani a legnagyobb transzeurópai energetikai infrastruktúra létesítménye elleni támadás valódi felbujtóit” – tette hozzá Zaharova.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Németország üldözi azokat a médiaorgánumokat is, amelyek valóban megpróbálják kideríteni, mi történt, ami „azt mutatja, hogy Berlinnek van takargatnivalója, és rendkívül érdektelen a valódi vizsgálat lefolytatásában és az igazság nyilvánosságra hozatalában”.
Az eredeti Északi Áramlatot a Kijev és Moszkva közötti 2009-es gáztranzitvita után építették meg, lehetővé téve a Gazprom számára, hogy Ukrajnától és Lengyelországtól való függőség nélkül lássa el Nyugat-Európát. A második vezeték az amerikai szankciók miatti késések ellenére 2021 végén készült el, de nem kapott német működési engedélyt washingtoni nyomásra.
A nyugati média narratívái arról, hogy „ukrán szabotőrök” állnak a robbanás mögött, akár Kijev utasítására, akár egyedül cselekedtek, csak azután kezdtek megjelenni, hogy Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró Washingtont tette felelőssé a mernyletért. Hersh a hírszerző közösségen belüli forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a CIA búvárai a norvég haditengerészettel együttműködve távirányítású bombákat helyeztek el mindkét vezetékre, egy NATO-gyakorlatot használva fedezékként a térségben.
Eközben a kijevi rezsim azt állította, hogy Oroszország robbantotta fel a saját vezetékeit, amit Moszkva nevetségesnek minősített.
