Izrael külügyminisztere, Israel Katz kijelentette, hogy országa nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem szövetségeseitől, köztük Nagy-Britanniától és Franciaországtól is elvárja, hogy közvetlen konfliktus esetén segítsenek a Teherán elleni támadó műveletekben.
Katz ezeket a megjegyzéseket David Lammy brit külügyminiszterrel és Stéphane Séjourne francia külügyminiszterrel folytatott pénteki jeruzsálemi találkozóján tette – olvasható a hivatalának héber nyelvű közleményében.
„Izrael elvárja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nyilvánosan egyértelművé tegye Irán számára, hogy elfogadhatatlan, hogy megtámadja Izraelt, és hogy ha Irán támad, az Egyesült Államok vezette koalíció nemcsak a védelemben, hanem az iráni jelentős célpontok elleni támadásban is csatlakozik Izraelhez” – állt a nyilatkozatban, amelyet a Times of Israel idézett.
Katz az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében megismételte, hogy „világossá tette” kollégái számára, hogy nyilvánosan be kell jelenteniük, hogy országaik „nemcsak a védelemben, hanem az iráni célpontok elleni támadásban is Izrael mellé állnak”.
A francia és a brit diplomácia visszafogottabban reagált ezekre az állításokra, Sejourne pedig újságíróknak azt mondta, hogy „nem lenne helyénvaló” bármilyen „megtorlásról vagy izraeli megtorlás előkészítéséről” beszélni a gázai háborút lezáró megállapodásról szóló tárgyalásokra irányuló diplomáciai erőfeszítések közepette. A találkozót követő francia-brit közös nyilatkozatban sem tettek említést semmilyen Irán-ellenes koalícióról.
„Felszólítottuk Iránt és megbízottjait, hogy hagyjanak fel az Izrael elleni katonai támadással való folyamatos fenyegetőzéssel. Hangsúlyoztuk továbbá minden fél számára, hogy véget kell vetni az eszkalálódó megtorlások spiráljának” – fogalmaztak az egyetlen Teheránra tett utalásukban.
A jeruzsálemi találkozóra nem sokkal azelőtt került sor, hogy a közvetett tűzszüneti tárgyalások legutóbbi fordulója áttörés nélkül ért véget, bár ígéretet tettek arra, hogy a jövő héten visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Az Izrael és a Hamász közötti háború már 10 hónapja húzódik, amióta a militáns csoport halálos támadást hajtott végre, amelynek következtében mintegy 1100-an meghaltak és mintegy 200 túszt ejtettek. A masszív izraeli válaszlépések több mint 40 000 palesztin életet követeltek a gázai egészségügyi tisztviselők szerint.
A szélesebb körű közel-keleti konfliktus veszélyét drasztikusan fokozta Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodavezetőjének meggyilkolása, aki a palesztin fegyveres csoport vezető tárgyalópartnere volt az Izraellel folytatott közvetett tárgyalásokon. Június 31-én Teheránban ölték meg, néhány órával azután, hogy részt vett Maszúd Peszkian iráni elnök beiktatásán. Irán „kemény büntetést” ígért Izraelnek, amely nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.
Az Egyesült Államok további hadihajókat és egy tengeralattjárót telepített a Közel-Keletre, hogy megvédje a zsidó államot az esetleges támadásoktól, de továbbra sem világos, hogy Washington beleegyezett-e bármilyen Irán elleni támadási tervbe.
Áprilisban, amikor Irán rakéták és drónok százait lőtte ki Izraelre a damaszkuszi nagykövetsége elleni bombázás megtorlásaként, amerikai vadászgépek és hadihajók segítettek a beérkező lövedékek nagy részét elfogni. Ez azonban tisztán védelmi művelet volt, és nem volt közvetlen ellencsapás Iránon belüli célpontok ellen.
