Dübörög a paksi beruházás, már kilencszáz ember dolgozik a helyszínen, és ez a szám folyamatosan nő, illetve a hosszú gyártási idejű eszközök előállítása is folyamatos, így minden adott ahhoz, hogy a két új blokk a következő évtized elejére megkezdhesse a termelését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Isztambulban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Roszatom orosz atomenergetikai vállalatot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott tárgyalása előtt, hogy a paksi bővítés állásáról, a következő időszak legfontosabb feladatairól fognak egyeztetni.
Üdvözölte, hogy a paksi beruházás „dübörög”, arra is kitérve, hogy mostanra kilencszáz ember dolgozik a helyszínen, és ez a szám folyamatosan nő. „A csúcsidőszakban valahol majd nyolc- és tízezer között lesz a helyszínen dolgozók száma” – tájékoztatott.
„Ha valaki megnézi, hogy kik is dolgoznak ott, akkor azt látja, hogy az orosz fővállalkozó mellett nyugat-európai, amerikai és magyar vállalatok kifejezetten harmonikusan dolgoznak együtt a beruházáson” – emelte ki.
Ezt a jelenlegi geopolitikai kontextus tükrében biztató jelenségnek minősítette, s úgy fogalmazott, hogy „egyszer talán majd a józan ész talajára vissza tud találni mindenki, ha a politikai, ideológiai vitákon és a háborús pszichózison sikerül túllendülni”.
Ezt követően közölte, hogy gőzerővel zajlanak az építkezés biztonsága szempontjából kulcsfontosságú talajszilárdítási munkálatok, amelynek során összesen 76 ezer cölöpöt terveznek lefúrni, s ezekből több mint húszezer már elkészült.
A miniszter aláhúzta, hogy a leendő nukleáris sziget alatt a talajszilárdítás már 82 százalékos készültségi fokot ért el, ami megteremtette a lehetőséget arra, hogy megkezdjék a tesztjeit a 23 méteres mélységig történő teljes talajkiemelésnek.
Mint mondta, ezek a folyamatok kulcsfontosságúak az első beton öntése szempontjából, amire néhány hónap múlva kerülhet sor. „Ez egy olyan pont az atomerőművek építésnél, amelyet mindig egy kiemelt mérföldkőként szoktak értelmezni” – mutatott rá.
Illetve kijelentette, hogy a helyszíni munkák mellett zajlik a hosszú gyártási idejű eszközök előállítása is. Az egyik maga a reaktortartály, amelynek a kovácsolása három évet vesz igénybe, ez már hónapok óta folyik Szentpétervár mellett, a másik pedig a zónaolvadék-csapda, amely nemrég elkészült.
Utóbbi egy hatalmas, 750 tonnás berendezés, ezt már hajóra is tették, most a Duna romániai szakaszán halad Magyarország felé – tudatta.
„Az érkezését egy-két héten belül várjuk. Azért vagyok kicsit bizonytalan még, mert a Duna vízállásától függ a szállítási határidő, és hogy a Vaskapunál az átrakodás gyorsasága milyen lesz, még ezt sem tudjuk pontosan előre” – figyelmeztetett.
Végül pedig hangsúlyozta, hogy a beruházás biztonságát garantálja, hogy a kormánynak sikerült elérnie a paksi beruházás teljes körű mentességét mindenfajta európai uniós szankció alól.
„A paksi beruházásra semmilyen szankció nem vonatkozik, így tehát az építkezés, a műszaki, a pénzügyi teljesítés is zavartalanul tud folyni majd az elkövetkezendő időszakban” – sorolta.
„Jó hír tehát, hogy dübörög a paksi beruházás, a hosszú gyártási idejű eszközök előállítása is folyamatos, így minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején két új blokk is segítse a magyar energiaellátás biztonságát” – összegzett.
Szijjártó Péter végül kifejtette, hogy a beruházás három szempontból kritikus fontosságú Magyarország számára. Először is, ez adja a garanciáját hazánk hosszú távú energiabiztonságának, mivel az új blokkok átadásával az ország teljes áramigényének mintegy hetven százalékát tudja majd az erőmű fedezni.
„Ez azt fogja jelenteni, hogy ennyivel kevesebbet kell importálnunk, így ennyivel kevésbé leszünk kitéve a nemzetközi energiapiacok sokszor teljesen észszerűtlen, kiszámíthatatlan ármozgásainak” – mondta.
Szavai szerint emellett a rezsicsökkentés vívmányainak megóvása szempontjából is kritikus fontosságú a projekt, mert nagy mennyiségben villamos energiát termelni megbízható módon és olcsón ma leginkább nukleáris erőművekkel lehetséges.
A harmadik szempontnak pedig a környezet védelmét nevezte, rámutatva, hogy az atomenergia igenis környezetbarát, amit az is jól demonstrál, hogy a paksi bővítés nyomán évi hárommilliárd köbméterrel csökken majd a magyar földgázfelhasználás, az éves szén-dioxid-kibocsátás pedig 17 millió tonnával.
„Tehát a környezet megkímélése, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése és hazánk hosszú távú, önálló ellátásbiztonsága szempontjából is kulcsfontosságú a paksi beruházás sikere” – szögezte le.
