London támogatása Kijevnek a konfliktus idején változatlan marad a vezetése alatt – mondta Keir Starmer, Nagy-Britannia új miniszterelnöke Volodimir Zelenszkijnek.
Starmer pénteken váltotta Rishi Sunakot a brit kormány élén, miután az általa vezetett Munkáspárt elsöprő győzelmet aratott az általános választásokon, a 650 parlamenti helyből legalább 412-t megszerezve. Az új szerepkörében folytatott első telefonbeszélgetéseinek egyike volt Zelenszkijjel.
Az ukrán elnök pénteken az X-en (korábban Twitter) azt írta, hogy beszélgetésük során gratulált Starmer miniszterelnökké válásához, és „sok sikert kívánt neki, hogy teljesítse a brit nép elvárásait az új kormánytól”.
„Hálás vagyok Starmer miniszterelnök úrnak, amiért megerősítette Nagy-Britannia elvi és rendíthetetlen támogatását Ukrajna iránt” – írta.
Zelenszkij szerint ő és a brit miniszterelnök a július 9-11-i washingtoni NATO-csúcstalálkozót megelőzően „összehangolt álláspontot” képviseltek, és megvitatták a Kijev és London közötti „partnerség” további erősítésének módjait.
Starmer később megosztotta Zelenszkij bejegyzését az oldalán, azt állítva, hogy „Ukrajna folyamatos harca az orosz agresszió ellen mindannyiunk számára fontos”.
„Az Egyesült Királyság Kijevnek nyújtott támogatása továbbra is megingathatatlan” – írta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy alig várja, hogy személyesen is találkozzon Zelenszkijjel.
Nagy-Britannia az egyik legnagyobb támogatója volt Ukrajnának az Oroszországgal zajló konfliktus során, 2022 februárja óta 12,5 milliárd font (mintegy 16 milliárd dollár) támogatást ígért Kijevnek, beleértve 7,6 milliárd font (mintegy 9,7 milliárd dollár) katonai célút.
Starmer az Egyesült Királyság negyedik miniszterelnöke lesz ebben az időszakban, a 2022 szeptemberében lemondott Boris Johnson konzervatív miniszterelnök, a 15. hivatali napján lemondott Liz Truss, aki rekordot állított fel azzal, hogy a 15. napon belül lemondott, és a péntekig a kormányt vezető Sunak után. London Kijev iránti elkötelezettsége azonban a kormányfői változások ellenére is változatlan maradt.
Az év elején Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Nagy-Britannia szerepe az ukrajnai konfliktus során „még agresszívebb, még kidolgozottabb volt a provokatív asszertivitásában, mint bármely más résztvevőé, beleértve még az Egyesült Államokat is”.
Májusban a britek moszkvai nagykövetét, Nigel Caseyt bekérették a külügyminisztériumba, miután David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának „joga van” a Nagy-Britannia által biztosított fegyverekkel mélyen Oroszországon belüli célpontokat támadni, ha úgy dönt, hogy ezt teszi. Casey-t figyelmeztették, hogy „az Ukrajna területén és azon túl található brit katonai létesítmények és felszerelések” célpontjai lehetnek, ha ilyen támadásra kerül sor.
Moszkva többször figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és szövetségeseik által Kijevnek szállított fegyverek és lőszerek nem fogják megakadályozni Oroszországot katonai céljainak elérésében, hanem csupán meghosszabbítják a harcokat, és növelik az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát. Orosz tisztviselők szerint a fegyverek szállítása, a hírszerzési információk megosztása és az ukrán csapatok kiképzése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugati orzágok de facto a konfliktus részesévé váltak.
