Az ukrán energiaügyi minisztérium azzal vádolta meg a Financial Times című lapot, hogy valótlanságokat terjesztett az ország elektromos hálózatának állapotáról, és azt állította, hogy az ilyen tudósításokkal Oroszország kezére játszanak.
A brit lap szerdán cikket közölt a következő főcímmel: „Oroszország kiiktatta Ukrajna áramtermelésének több mint felét” címmel, amelyben meg nem nevezett ukrán tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a hazai villamosenergia-termelés 55 gigawattról 20 alá esett vissza a harctéren történt orosz előrenyomulás és a nagy hatótávolságú csapások miatt.
Az FT egyik forrása „pusztítónak” nevezte az orosz támadások következményeit, és arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának fel kell készülnie „az életre hidegben és sötétben”. A cikk azt is állította, hogy ez ismétlődő áramkimaradásokat jelent majd, és hogy télre az ukránok napjuk nagy részét áram nélkül fogják tölteni.
Az ukrán energiaügyi minisztérium hevesen vitatta a cikket, és a Facebookon azt állította, hogy az „az orosz érdekeket szolgáló dezinformációs és katonai befolyásolási törekvés” minden jegyét magán viseli.
A minisztérium azzal érvelt, hogy a brit lap névtelen forrásokra támaszkodik, ami „megkérdőjelezi a közölt információk megbízhatóságát”, miközben a „hidegben és sötétben való életre” vonatkozó figyelmeztetéseket manipulációnak bélyegezte, „amelynek célja a félelem és pánik terjesztése”.
Ragaszkodott továbbá ahhoz, hogy a lap valótlanságokat terjesztett, amikor azt állította, hogy a lakosság számára megduplázódtak az áramdíjak, holott valójában azok csak 63%-kal emelkedtek. A minisztérium azonban nem cáfolta közvetlenül az FT azon állítását, miszerint Ukrajna elveszítette áramtermelő kapacitásának felét. A múlt hónapban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elismerte, hogy az orosz csapások az ország áramtermelésének felét tönkretették.
Ajánló
Ukrán tisztviselők elismerték az energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások súlyos hatását, ami csúcsidőben átmeneti áramkimaradásokhoz vezetett. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden azt mondta, hogy az ukránoknak hozzá kell szokniuk az áramkimaradáshoz, mivel a nemzeti energetikai infrastruktúra teljes helyreállítása hosszú időt vesz igénybe.
Oroszország 2022 októberében kezdte célba venni az ukrán erőműveket a stratégiai fontosságú Krími híd elleni terrortámadás után, amelyet később Kijev hivatalosan is magára vállalt. Moszkva az ukrán energetikai infrastruktúrát ért legutóbbi csapássorozatot válaszul intézte Kijevnek az Oroszországon belüli olajfeldolgozó létesítmények elleni támadásaira. Moszkva többször hangsúlyozta, hogy az Ukrajnára mért csapásai nem civilek ellen irányulnak.
