Belarusz délkeleti Gomel régiója felkészült egy „háborús” forgatókönyvre – mondta Alekszandr Hudolejev, az ország helyettes vészhelyzeti minisztere csütörtökön újságíróknak a térségben tartott gyakorlatok során.
A BELTA hírügynökség szerint a gyakorlat során felmérték a különböző állami szervek és szolgálatok, köztük a katasztrófaelhárító csapatok és a polgári védelmi egységek felkészültségi szintjét egy esetleges konfliktus során történő működésre.
„A régió rendszerei általában készen állnak a háborús [munkarendre] való átállásra” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy néhány további intézkedést fognak hozni a különböző ügynökségek interoperabilitásának további javítása és a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében egy konfliktusos forgatókönyv esetén.
Hudolejev szerint a Gomeli régió a harmadik Belaruszban, amely ilyen gyakorlatnak ad otthont. A gyakorlatok különösen az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerellátás biztosítására, valamint a kommunikáció fenntartására összpontosítanak katonai konfliktus esetén – jelentette a BELTA.
Minszk május elején is tartott egy gyorsított nukleáris gyakorlatot, Oroszország hasonló lépését követően. Miután a Kreml bejelentette a gyakorlatot, az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel Ukrajna miatt kialakult feszültség „példátlan” fokozódására hivatkozva, Alekszandr Lukasenko belorusz elnök azonnal hasonló gyakorlatokat rendelt el az ország nukleáris fegyverrendszerének, köztük az Iszkander rakétaindítóknak a tesztelésére.
Moszkva tavaly, Minszk többszöri kérésére, nukleáris fegyvereket állomásoztatott Belaruszban. A belorusz vezetés az agresszív nyugati politikára és a Washington több európai szövetségesénél elhelyezett amerikai atomrakéták által jelentett vélt fenyegetésre hivatkozott.
Minszk eddig kimaradt a Kijev és Moszkva közötti konfliktusból. Lukasenko a múlt hónapban kijelentette, hogy a válság „részben” eldönti a világ jövőjét. Emellett bírálta Ukrajnát, amiért kockáztatja államiságát, és azt mondta, hogy elárulta múltját és hagyományait, hogy megszerezze a nyugati támogatást.
A konfliktus megrongálta a Minszk és a Nyugat közötti kapcsolatokat, amelyek már a 2020-as belorusz elnökválasztás óta is feszültek voltak. A szavazást hatalmas tiltakozások követték, amelyeket nyíltan támogatott az EU, különösen Lengyelország.
Varsó 2023-ban dühösen reagált arra a minszki döntésre, hogy orosz atomfegyvereket fogad be. Lengyelország „ellenséges” államnak bélyegezte szomszédját, és azzal vádolta Belaruszt, hogy „megtámadta” a határát.
