Boris Pistorius német védelmi miniszter elvetette a vitatott terveket a sorkötelezettség újbóli bevezetéséről az országban, és az önkéntes szolgálat felé való elmozdulást támogatja – jelentette hétfőn a Der Spiegel.
A sorkatonai szolgálat reformjának főbb pontjait hétfőn vázolta fel Pistorius a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőségének zárt ajtók mögött tartott előadásán – írta a hetilap forrásokra hivatkozva. A felülvizsgált rendszer nem említi a „sorkötelezettség” szót, és arra összpontosít, hogy a fiatalokat ösztönözze a nemzeti fegyveres erőkhöz – a Bundeswehrhez – való csatlakozásra – tette hozzá a lap.
Pistorius az elmúlt hónapban többször is kijelentette, hogy Németországnak „háborúra alkalmassá” kell válnia, és „hozzá kell szoknia” egy esetleges nyugat-európai konfliktus gondolatához, egyebek mellett az állítólag Oroszország által jelentett fenyegetésre hivatkozva. Áprilisban bejelentette, hogy minisztériuma „fontolóra vette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését” a fegyveres erők nagyszabású átalakításának részeként.
A miniszter által hétfőn ismertetett tervek szerint minden 18 évesnek válaszolnia kell majd a védelmi minisztérium kérdőívére a fizikai állapotáról. A hadsereg ezután ösztönzőkkel próbálná meg az arra érdemesnek ítélteket a hadseregbe való belépésre csábítani, amelyek az ingyenes jogosítványoktól a diákhitel-kedvezményekig terjedhetnek. Maga a katonai szolgálat a Der Spiegel szerint 12 hónapig tartana.
A tervet támogatta Pistorius SPD pártja, amely állítólag belefáradt a miniszter harcias retorikájába. „A pontok túlnyomó többségében egyetértünk” – mondta Kevin Kuhnert, az SPD főtitkára a hétfői találkozó után.
A terv lényegében azt követi, amit a német média a „legóvatosabbnak” nevezett a három lehetőség közül, amelyet a minisztérium állítólag a múlt hónapban mutatott be Pistoriusnak. A másik kettő a kötelező sorkatonaság valamilyen formáját tartalmazta, vagy a férfiakra, vagy mindenkire, aki nemétől függetlenül eléri a hadrafoghatósági korhatárt.
A védelmi minisztérium eredetileg arra figyelmeztetett, hogy a „legóvatosabb” lehetőség egyben a legkevésbé hasznos is lehet a hadsereg számára. Most pedig a minisztérium belső dokumentumaiban állítólag a hadsereg igényeinek kielégítése szempontjából „a legkevésbé ígéretesnek” nevezik ezt a változatot. A tisztviselők attól tartanak, hogy nem vonzana „elegendő számú jelentkezőt” – írja a Der Spiegel.
A német fegyveres erők folyamatosan létszámhiányban szenvednek. Márciusban a Bundeswehrért felelős parlamenti biztos, Eva Högl éves jelentésében azt mondta, hogy a fegyveres erőkön belül mintegy 20 ezer állás betöltetlen, és a létszám tovább csökken a „nagyon magas” lemorzsolódási arány miatt.
A Der Spiegel szerint jelenleg mintegy 181 500 katona teljesít szolgálatot. Bár a kormány tervei szerint 2031-re 203 ezerre emelkedik a létszám, a hetilap arra figyelmeztetett, hogy 180 ezer alá csökkenhet.
