Az ukrajnai konfliktus kirobbanása után az Oroszországból távozást tervező külföldi vállalkozások több mint fele az országban maradt – jelentette hétfőn a Financial Times. A fogyasztói aktivitás fellendülése és „bürokratikus akadályok” késztetik a cégeket a maradásra – vélte a lap.
A Kijevi Közgazdasági Iskola által összeállított adatok szerint a május 5-i állapot szerint Oroszországban továbbra is működő 2173 külföldi cég között olyan brit vállalkozások vannak, mint az Avon kozmetikai márka és a Reckitt fogyasztási cikkeket gyártó cég, valamint az Air Liquide francia ipari gázgyártó. Mintegy 1600 cég vagy kivonult az országból, nevet váltott vagy korlátozta tevékenységét – tette hozzá.
Nyugati cégek sokasága ígérte, hogy elhagyja az orosz piacot nem sokkal azután, hogy Moszkva 2022 februárjában hadműveletet indított Ukrajna ellen. A Volkswagen és a Renault autógyártók, a Shell és a British Petroleum olaj- és gázipari multinacionális vállalatok, a McDonald’s gyorsétteremlánc és a svéd IKEA bútoripari óriásvállalat is azok közé tartozik, amelyek végrehajtották kivonulásukat.
A konfliktus első heteiben távozó cégek „erkölcsi kötelességüknek” tekintették, hogy ezt tegyék – mondta az FT-nek egy nyugati vállalatokkal Oroszországban dolgozó vezető. Azóta azonban „érezhetően megváltozott a hangulat” – tette hozzá.
„A mostani hullám inkább arról szól, hogy ‘Tényleg el kell menned? El akarsz menni? Néhány ilyen vállalat négy-öt gyárat épített 30 év alatt. Ezt nem fogják 90%-os kedvezménnyel eladni” – idézte a vezető szavait a lap.
Ahhoz, hogy a nyugati vállalatok orosz vevőknek adhassanak el eszközöket, az Anton Sziluanov pénzügyminiszter által vezetett kormánybizottság jóváhagyására van szükség. A pénzügyminisztérium a „barátságtalan” országokból származó cégek eszközeinek eladására kötelezően 50 százalékos kedvezményt és legalább 15 százalékos „kilépési adót” vetett ki – jelentette korábban az orosz média.
A lap jelentése szerint Oroszország erős gazdasági teljesítménye is szerepet játszik a külföldi cégek maradásra vonatkozó döntésében: az ország bruttó hazai terméke (GDP) 5,4%-kal nőtt éves szinten 2024 első negyedévében a nemzeti statisztikai hivatal, a Roszsztat által közzétett előzetes adatok szerint. Áprilisban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt közölte, hogy az orosz gazdaság az idén várhatóan gyorsabban fog növekedni, mint az összes fejlett gazdaság. Az előrejelzések szerint a GDP 3,2%-kal bővül, ami meghaladja az Egyesült Államok (2,7%), az Egyesült Királyság (0,5%), Németország (0,2%) és Franciaország (0,7%) várható növekedési ütemét.
A reálbérek Oroszországban is közel 8%-kal nőttek tavaly – a Roszsztat szerint öt éve ez a legnagyobb emelkedés.
A Mondelez, az Unilever és a Nestle is azok között van, akik a maradás mellett döntöttek. A Mondelez édességipari óriáscég vezérigazgatója nemrég azt mondta az FT-nek, hogy a cég részvényeseit „erkölcsileg nem érdekli”, hogy a csoport kivonul-e az országból.
Vlagyimir Putyin orosz elnök e hónap elején azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra az ország a világ negyedik legmagasabb GDP-je legyen – vásárlóerő-paritáson mérve -. A kormány egy sor intézkedést jelentett be, amelyek célja az ország gazdaságának átalakítása és a fogyasztás ösztönzése. Ezek közé tartoznak a munkaügyi reformok, a vállalkozói ösztönzők, valamint a hatékonyság és a termelékenység növelése.
