Ukrajna már közel 350 újonnan szabadult elítéltet vett fel a hadseregébe egy új program keretében, amely feltételes szabadlábra helyezést biztosít a szolgálatért cserébe – közölte Denisz Maliuska ukrán igazságügyi miniszter.
A miniszter a New York Timesnak pénteken nyilatkozva elárulta, hogy több mint 4300 elítélt adta be kérelmét, hogy csatlakozhasson a hadsereghez, és így nyerje el szabadságát.
A még nem szabadultak kérelmeinek többségét jelenleg a bíróságok vizsgálják – jelentette ki Maliuska, hozzátéve, hogy az ország arra számít, hogy a rendszer révén akár 20 ezer fővel is megerősíthetik a hadsereg sorait.
A fogvatartottak bevonása segít enyhíteni a katonai létszámhiányt és a lakosság besorozásával kapcsolatos „nehézségeket” – ismerte el a miniszter.
A katonahiány – természetesen az átlagpolgárok besorozásának nehézségei – ezek voltak a törvény fő okai.
A törvényt, amely lehetővé teszi egyes foglyok feltételes szabadlábra helyezését, ha bevonulnak katonának, Volodimir Zelenszkij a hónap elején hagyta jóvá. A jogszabály szerint a mechanizmus mindaddig érvényben marad, amíg az ország hadiállapotban van. A bevonulási lehetőség csak azoknak az elítélteknek jár, akiknek legfeljebb három év van hátra a büntetésükből, míg a súlyos bűncselekményekért – például előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságért, nemi erőszakért és kábítószer-kereskedelemért – elítéltek nem jogosultak erre.
Az elítéltek besorozására irányuló törekvés Kijev azon szélesebb körű kezdeményezésének része, amelynek célja, hogy feltöltse a hadsereg sorait. Ukrajna a konfliktus kezdeti napjaiban indított mozgósítási akciót, de idővel a folyamat egyre erőszakosabbá és törvénytelenebbé vált. Számos, az interneten keringő videófelvételen olyan kényszerítő magatartást tanúsító sorozótisztek láthatók, akik például potenciális újoncokat üldöznek az utcán, tömegközlekedési eszközökön razziáznak, elrabolják és verekednek a behívottakkal.
A múlt hónapban Zelenszkij aláírta az ellentmondásos mozgósítási törvényt, amely 27-ről 25 évre csökkentette a sorkötelezettségi korhatárt, jelentősen kibővítette a sorozótisztek jogköreit, és további büntetéseket vezetett be a behívót elkerülők ellen.
Bár Ukrajna azt állítja, hogy az ellenségeskedések 2022. februári kezdete óta csak 31 000 katonát vesztett el, a tényleges számok széles körben több százezerre tehetőek. Szergej Sojgu akkori orosz védelmi miniszter e hónap elején elhangzott becslései szerint a kijevi erők csak az év eleje óta több mint 111 ezer katonát veszítettek.
