Ukrajnának el kell ismernie a hdaművelet következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.
A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: „egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok”.
Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.
„Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni” – tette hozzá.
Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt.
„Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell” – mondta.
Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben.
„Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.
Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de „nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával”.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután „kudarcot vallott” az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell „rendet teremtenie”. Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.
Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését.
„Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül” – mondta.
Meglátása szerint a Nyugat hibájából „csődbe ment” a korábbi euroatlanti biztonsági modell, amely az EBESZ-hez, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokhoz, köztük az Oroszország-NATO Tanácshoz és a Partnerség a békéért programhoz is kapcsolódott, valamint a Nyugatnak az Oroszország és Kína kettős feltartóztatására irányuló kurzusa is. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok „olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit”.
A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását „kezdeményezte”, veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.
„Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják” – fogalmazott Lavrov.
„Azt állítani, hogy Oroszország elzárta a gázt… Egyikük sem pirul bele. Ez a legszomorúbb dolog az egészben. Ez azt jelenti, hogy most már nincsenek olyan politikusok Nyugaton, akik tudnának pragmatikusan és a tényszerűen beszélni. Nem ismerik el, kiforgatják őket, megpróbálják a lakosságot és a választókat félrevezetni, hogy ne akadályozzák ezt a zsákutcába vezető és Európa számára katasztrofális kurzust” – nyilatkozott az orosz tárcavezető.
