Az Európai Unió Bírósága helyt adott Pjotr Aven és Mihail Fridman orosz üzletemberek kérelmének, és a 2022. február 28-től 2023. március 15-ig tartó időszakra megsemmisítette azokat a jogi aktusokat, amelyek alapján az érintetteket az EU felvette a vagyonkelkobzással járó korlátozó intézkedések listájára – tájékoztatott az uniós bíróság szerdán.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága közleményében emlékeztetett, az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul 2022 februárjában az Európai Unió Tanácsa beutazási tilalommal és az unió területén tárolt vagyon elkobzásával járó szankciókat fogadott el, a korlátozó intézkedések listájára többek között felkerült Aven és Fridman orosz banki részvényes is.
Az uniós tanács véleménye szerint a két érintett kapcsolatban áll több szankcionált személlyel, mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, továbbá az Alfa Group befektetési konzorcium, ezen keresztül az egyik legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank nagyrészvényeseiként pénzügyi támogatást nyújtottak az orosz döntéshozóknak, és támogattak olyan fellépéseket és politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét. Az orosz-lett állampolgárságú Pjotr Aven, valamint az orosz-izraeli állampolgárságú Mihail Fridman keresetében ezzel szemben azt állítja, hogy az uniós tanács által előterjesztett bizonyítékok sem nem megbízhatóak, sem nem hitelesek, valamint, hogy a tanács értékelései tévesek.
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett döntésének indoklásában azt írta: úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó korlátozó intézkedéseket létrehozó jogi aktusoknak az érintettekkel szembeni alkalmazását lehetővé tevő indokok egyike sem kellően megalapozott, ezért Pjotr Aven és Mihail Fridman szankciós listára való felvétele nem volt indokolt.
Noha az uniós tanács által felhozott indokok alkalmasak lehetnek arra, hogy bizonyos fokú kapcsolatot állapítsanak meg Aven és Fridman, valamint az orosz elnök vagy környezete között, nem bizonyítják, hogy az érintettek támogattak olyan fellépéseket vagy politikákat, amelyek aláássák vagy veszélyeztetik Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét, ahogy hogy azt sem, hogy a két érintett pénzügyi támogatást nyújtott volna a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak – indokolta döntését az uniós bíróság.
