A nigeri hatóságok úgy döntöttek, hogy visszavonják az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amely lehetővé tette, hogy amerikai katonák és a Pentagon „civil” vállalkozói a nyugat-afrikai államban tevékenykedjenek – jelentette be a puccs utáni kormány szóvivője a nemzeti televízióban.
„A Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács hivatalosan felmondta… az országot az Amerikai Egyesült Államokkal összekötő katonai együttműködési megállapodásokat” – mondta Amadou Abdramane ezredes szóvivő szombat esti nyilatkozatában.
A döntés alig néhány nappal azután született, hogy egy magas rangú amerikai küldöttség, amelynek tagja volt az amerikai Afrika Parancsnokság vezetője, Michael Langley tábornok is, befejezte háromnapos látogatását az afrikai államban. Az amerikai csapat több magas rangú nigeri tisztségviselővel, köztük Ali Mahaman Lamine Zeine miniszterelnökkel találkozott – nyilvánvalóan a megállapodás megújításáról akartak tárgyalni -, de nem sikerült találkozót biztosítaniuk az ország vezetőjével, Abdourahamane Tchiani tábornokkal.
„Niger sajnálatát fejezi ki az amerikai küldöttség azon szándéka miatt, hogy megtagadja a szuverén nigeri néptől a jogot, hogy megválassza partnereit és a partnerségek típusait, amelyek valóban segíthetik a terrorizmus elleni küzdelmet” – mondta Abdramane.
A szóvivő hozzátette, hogy az amerikai küldöttség a diplomáciai protokollt megszegve viselkedett, és még a napirendről és az érkezésük időpontjáról sem tájékoztatta a házigazdákat.
🇺🇸 🇳🇪 Dénonciation des accords militaires
— Conseil National pour la Sauvegarde de la Patrie (@NIGER_CNSP) March 16, 2024
Le Conseil National pour la Sauvegarde de la Patrie a officiellement dénoncé ce samedi 16 mars 2024 les accords de coopération militaire liant le pays aux Etats-Unis d'Amérique.
Cette décision d'une portée considérable a été annoncée… pic.twitter.com/YNS6rl3swz
Niger új kormánya, amely Mohamed Bazoum nyugatbarát elnök tavaly júliusi leváltása óta van hatalmon, számos lépést tett, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Niamey korábbi katonai partnereivel. A puccsista vezetők a katonai hatalomátvétel okaként a Bazoum-kormány állítólagos kudarcát jelölték meg az iszlamista terroristák elleni küzdelemben a Száhel-övezetben, a külföldi erők, köztük a francia csapatok jelenléte ellenére.
Franciaország decemberben fejezte be csapatainak kivonását Nigerből, miután a niameyi vezetés megszakította a kapcsolatokat a korábbi gyarmatosítókkal, és elrendelte erőik távozását.
Washington azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok számára a Nigerből való kivonulás nem opció, és azt állította, hogy „pragmatikus” kapcsolatokat fog kialakítani az új katonai hatóságokkal – annak ellenére, hogy Franciaországhoz és más nyugati szövetségesekhez csatlakozva felfüggesztette a Niamey-nek nyújtott segélyeket.
Az Egyesült Államoknak jelenleg mintegy 648 katonája van Nigerben, akik többnyire egy 100 millió dolláros sivatagi drónbázison állomásoznak Agadezben, miután szeptemberben „átcsoportosította” néhány katonáját a fővárosból, Niameyből. Azóta az amerikai drónok nigeri repülései hírszerzési célokra korlátozódtak, a fegyveres „terrorizmusellenes” küldetések pedig a Pentagon szerint nagyrészt szünetelnek.
Januárban Oroszország és Niger megállapodott a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés fejlesztéséről és a nyugat-afrikai Száhel-övezet biztonsági helyzetének stabilizálása érdekében való közös munkáról, miután Moszkvában megbeszélést folytatott Salifou Modi védelmi főnök és orosz kollégái.
