Ha az Egyesült Államok újraindítja a nukleáris kísérleteket, Oroszország is fontolóra veheti, hogy ugyanezt tegye – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Dmitrij Kiszeljov újságírónak adott terjedelmes interjújában, amelyet a Rosszija 1 és a RIA Novosztyi szerdán sugároz.
A taktikai atomfegyverekre vonatkozó kérdésre válaszolva Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország soha nem vetett be tömegpusztító fegyvereket Ukrajnában.
„A fegyverek azért léteznek, hogy használják őket. Megvannak a saját elveink, és ezek azt jelentik, hogy készek vagyunk bármilyen fegyvert használni, beleértve az ön által említetteket is, ha az orosz állam létezéséről van szó, abban az esetben, ha szuverenitásunkat és függetlenségünket fenyegetés éri. Minden le van írva a stratégiánkban, nem változtattunk rajta”.
Putyin 2020 júniusában rendeletet írt alá Oroszország nukleáris elrettentési politikájáról. A dokumentum számos esetben rendelkezik a nukleáris fegyverek bevetéséről. Ezek egyike az Oroszország elleni, hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió, amikor az állam léte kerül veszélybe.
Oroszország 2023 novemberében visszaminősítette részvételét az 1996-os Átfogó Atomcsend-szerződésben (CTBT), mondván, hogy a lépés célja csupán az volt, hogy Oroszországot összhangba hozza az Egyesült Államokkal, amely több mint 25 éve megtagadja a szerződés ratifikálását.
A CTBT-t, amely tiltja „minden nukleáris robbantást, legyen az katonai vagy békés célú”, 187 ország írta alá, és 178 ratifikálta. Oroszország eredetileg 2000-ben ratifikálta a szerződést. Az Egyesült Államok egyike annak a számos országnak, amely soha nem ratifikálta a tilalmat, beleértve más nukleáris hatalmakat, mint Kína, India és Pakisztán. A szerződést az EU valamennyi tagállama ratifikálta. Orosz tisztviselők azt mondták, hogy a szerződésből való kilépés nem jelenti azt, hogy a Kreml újrakezdené a nukleáris kísérleteket, és csak akkor fontolná meg, ha az USA is így döntene.
Novemberben Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt a spanyol-amerikai Univisionnak azt mondta, hogy a világot fenyegető valódi veszélyt nem a globális felmelegedés, hanem az atomháború okozta „nukleáris felmelegedés” jelenti.
A Trump-féle Fehér Ház két fontos hidegháborús fegyverzetellenőrzési szerződésből, a Közvetett Nukleáris Erőkről (INF) és a Nyitott Égboltról szóló szerződésből lépett ki, állítólagos orosz jogsértésekre hivatkozva.
A Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (Új START) meghosszabbításával kapcsolatban is húzta az időt, azzal érvelve, hogy azt egy új, Kínát is magában foglaló szerződéssel kellene felváltani.
A Joe Biden elnök vezette Fehér Ház 2026-ig meghosszabbította az Új START-ot, de 2021 végén elutasította Oroszország átfogó biztonsági javaslatát, ami után bekövetkezett az ukrajnai konfliktus. Moszkva felfüggesztette az Új START szerződést az Egyesült Államokkal, mondván, hogy értelmetlen, miközben Washington Oroszország „stratégiai vereségére” törekszik Ukrajnában.
