Donald Trump volt amerikai elnök bíráló megjegyzései arról, hogy a NATO-tagok nem teljesítik katonai kiadási kötelezettségeiket, az egész szövetséget veszélybe sodorják – figyelmeztetett Jens Stoltenberg főtitkár vasárnapi nyilatkozatában.
Trump szombaton egy dél-karolinai nagygyűlésen felszólalva azt javasolta, hogy az ilyen országoknak támadás esetén nem kellene amerikai védelmet kapniuk.
Stoltenberg erre reagált: „Bármely olyan felvetés, hogy a szövetségesek nem védik meg egymást, aláássa mindannyiunk biztonságát, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott kockázatnak teszi ki az amerikai és az európai katonákat”, megismételte, hogy a blokk továbbra is „készen áll és képes megvédeni minden szövetségest”.
Bármilyen NATO-tagország elleni támadás „egységes és erőteljes választ” váltana ki – ígérte Stoltenberg.
„Arra számítok, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, az Egyesült Államok erős és elkötelezett NATO-szövetséges marad” – tette hozzá.
Trump nagygyűlési beszéde során felidézett egy múltbeli beszélgetést egy meg nem nevezett NATO-állam vezetőjével, aki állítólag megkérdezte, mi történne, ha nem teljesülnének a védelmi kiadásokra vonatkozó célok, és külső támadás történne.
„Nem fizettél? Elmaradtatok?” – idézte fel válaszát a volt elnök. „Nem, nem védeném meg magukat. Sőt, arra bátorítanám [Oroszországot], hogy azt tegyen, amit akar. Fizetniük kell. Ki kell fizetniük a számláikat.”
A NATO-tagok 2014-ben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2025-ig a GDP-jük 2%-át védelmi kiadásokra fordítják. A szövetség 30 országa közül 2023-ra csak 10 teljesítette ezeket a kötelezettségeket, 13 pedig a GDP 1,5%-át vagy annál kevesebbet költött a szövetség saját becslései szerint.
Míg a Trump feltételezett fenyegetéséről szóló médiabeszélgetések nagy része a balti államok és Lengyelország kihívásaként fogalmazta meg, Varsó valójában tavaly a gazdaságának méretéhez viszonyított védelmi hozzájárulások tekintetében vezette a blokkot, GDP-jének 3,9%-át költve – többet, mint Washington 3,49%-át. Észtország, Litvánia és Lettország szintén 2% fölött költött tavaly, és ezzel jóval távolabb kerültek attól, hogy egy újabb Trump-elnökség esetén a kölcsönös védelemben bármilyen szünet fenyegetne.
A volt amerikai vezető megjegyzéseit követően azonban Donald Tusk lengyel miniszterelnök aggodalmát fejezte ki az országa ukrán határán zajló „forró háború” miatt, és megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok „teljes szolidaritást mutat-e a többi NATO-országgal ebben az Oroszországgal való, hosszú időre szólónak ígérkező konfrontációban”.
Szavai megismételték Stoltenberg kijelentéseit a Die Welt című német lapnak vasárnap adott interjújában, amelyben a NATO-vezér arra sürgette a tagokat, hogy a fegyvergyártást háborús szintre emeljék, hogy felkészüljenek egy olyan „konfrontációra” Moszkvával, „amely évtizedekig tarthat”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is tagadta, hogy országa érdekelt lenne bármely NATO-ország megtámadásában, beleértve Lengyelországot és a balti országokat is. A múlt héten azt mondta Tucker Carlson újságírónak, hogy ehelyett a nyugati kormányok „megpróbálják megfélemlíteni a saját lakosságukat egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel”, hogy eltereljék a figyelmet a belső problémákról.
