Petr Pavel cseh elnök szerint az, hogy a Nyugat nem biztosít elegendő fegyvert Ukrajnának az Oroszországgal zajló konfliktus folytatásához, akadályozza Kijevet abban, hogy nagyszabású katonai műveleteket hajtson végre.
A Corriere della Sera olasz napilapnak adott hétfői interjújában a cseh államfő azzal vádolta a Nyugatot, hogy nem tesz eleget Ukrajna megakadt ellentámadásának támogatására, amelynek célja, hogy visszaszerezze korábbi területeit Oroszországtól.
„Sajnos… nem tartottuk be ígéreteinket, hogy tüzérségi lőszerrel látjuk el az ukránokat, az F-16-osok [vadászgépek] kiképzése nem halad olyan gyorsan, mint kellene” – mondta Pavel, aki korábban a NATO tábornoka volt.
Hozzátette, hogy míg Franciaország és az Egyesült Királyság nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal látta el Kijevet – amelyeket orosz tisztviselők szerint polgári infrastruktúra célba vételére használtak -, addig Németország eddig lassan követte a példát, és nem küldte el saját nagy hatótávolságú Taurus rakétáit.
„Ez kiegyensúlyozatlanságot teremt a szállítások terén, és az ukrán oldalon tapasztalható bizonytalanság nem jó alap a katonai tervezéshez” – jelentette ki a cseh elnök.
Pavel emlékeztetett arra a júliusi figyelmeztetésére is, hogy Ukrajnának lényegében csak egy esélye van egy nagyobb ellentámadás megindítására, egyrészt azért, mert az „költséges, igényes, és időigényes”, másrészt politikai megfontolások miatt.
„Érvelésem azon a megfigyelésen alapult, hogy jövőre választások lesznek Oroszországban, az Egyesült Államokban és potenciálisan Ukrajnában is” – jelentette ki. Pavel felvetette, hogy a közelgő tél „rendkívül nehéz” lesz Ukrajna számára az orosz csapások által az infrastruktúrában okozott jelentős károk miatt.
Az országok is vonakodni fognak attól, hogy támogassák Ukrajnát, mivel a frusztráció érzése nőni fog – állította a cseh vezető, hozzátéve, hogy
„ez természetesen olyan helyzetet teremt, amely nem túl kedvező az ellentámadások folytatásához”.
Pavel szerint a tél időt ad Oroszországnak arra, hogy talpra álljon és újjáépítse hadseregét, miután már jelentősen növelte katonai termelését.
Az ukrán ellentámadás június eleje óta tart, de nem sikerült érdemi előrelépést elérni, annak ellenére, hogy nagy mennyiségű NATO-felszereléssel erősítették meg.
Október végén Moszkva azt állította, hogy Kijev több mint 90 000 katonát veszített az offenzíva kezdete óta, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig azt mondta, hogy Ukrajna veszteségei csak novemberben meghaladták a 13 000 katonát.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezető tábornoka nemrégiben azt mondta, hogy az ellenségeskedések az első világháborúhoz hasonló patthelyzetbe kerültek, és számos ukrán tisztviselő a nyugati fegyverszállítások késedelmét okolta a nehézségekért, amelyek lehetővé tették Moszkvának, hogy áthatolhatatlan védelmet építsen ki.
