Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellentétbe került saját hadseregével, miután nem volt hajlandó jóváhagyni a gázai szárazföldi hadművelet terveit – írta csütörtökön a New York Times. Állítólag azt akarja, hogy a teljes kabinetje támogassa az inváziót.
Az izraeli vezetés megfogadta, hogy „megsemmisíti” a Hamász palesztin fegyveres csoportot megtorlásul annak október 7-i támadásáért, de a vezető tisztségviselők között nincs egyetértés arról, hogyan, mikor és egyáltalán, hogy mindent bele kell-e adni – írta a lap több forrásra hivatkozva.
Az ország a Hamász-támadás után mintegy 360 ezer tartalékost mozgósított, és hetek óta bombázza Gázát. Voltak kisebb behatolások is a blokád alá vont palesztin területre.
A hadsereg a lap szerint már pénteken megindulhat. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezetése már véglegesítette az invázió tervét, de Netanjahu elutasította, hogy zöld utat adjon neki – mondta két forrás a lapnak.
A katonai tisztviselőknek azt is megtiltották, hogy hangrögzítő berendezéseket vigyenek a kabinet üléseire – közölték az újsággal. A lépést a források úgy értelmezték, hogy ezzel próbálták „korlátozni a háború után a nemzeti vizsgálat elé terjeszthető bizonyítékok mennyiségét”.
Netanjahu régóta megosztó figura Izraelben, kritikusai korrupcióval és tekintélyelvűséggel vádolják. Az országban 2019 óta többször tartottak parlamenti választásokat, valamint tömeges tüntetések voltak egy ellentmondásos igazságügyi reform ellen, amelyet Natanjahu a tavalyi hatalomba való visszatérése után erőltetett.
A Hamász-támadás, amely öt évtizede a legsúlyosabb volt az izraeli nemzetbiztonság ellen, és a túszhelyzet kormány általi kezelése tovább növelte a miniszterelnökre nehezedő politikai nyomást.
Yocheved Lifshitz, egy 85 éves túsz, akit a héten engedett szabadon a Hamász, egy keddi interjúban közvetve bírálta az izraeli kormányt, mondván, hogy „egyáltalán nem volt segítség”, amikor a fegyveresek megtámadták a települését.
Az egyik tényező, ami miatt Izrael kivár a szárazföldi invázió megkezdésével, az a remény, hogy a Katar közvetítésével folytatott, néhány túsz szabadon bocsátását célzó tárgyalások sikerrel járhatnak – vetette fel a lap.
Az izraeli kormány egyes tagjai „egy kevésbé ambiciózus tervet támogatnak, amely több, korlátozottabb behatolást foglal magában, amelyek egyszerre az enklávé egy-egy kisebb részét célozzák meg”.
Attól tartanak, hogy egy teljes körű invázió költséges városi háborút eredményezhet, és eszkalációt válthat ki más regionális szereplőkkel, például a libanoni Hezbollah mozgalommal.
