A nyugati kiképzők által tanított taktikák az ukrán katonák halálát okozhatják a kijevi 78. ezred különleges erők egyik parancsnoka szerint, aki a Financial Times című lapnak nyilatkozott.
„Ha csak azt csinálnám, amit [a nyugati katonák] tanítottak nekem, már halott lennék” – mondta a Szulejmán néven bemutatott ukrán katona a lapnak, hozzátéve, hogy korábban amerikai, brit és lengyel katonákkal képezték, akik „néhány jó tanácsot”, de néhány „rossz tanácsot” is adtak.
A parancsnok kifejtette, hogy a nyugati kiképzők által tanított módszerek némelyike, például az árkok kiürítése, az ukrán katonák halálához vezetett volna.
„Mondtam nekik: ‘Srácok, ez meg fog minket ölni'”.
Közben Michael Kofman és Rob Lee katonai elemzők a Financial Times által idézett jelentésben azt állították, hogy Kijev sikertelen nyári ellentámadásának egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a csapatok öt hetes kiképzése „túl rövid” volt.
Külön megjegyezték, hogy a kiképzők „rosszul értették”, hogy az ukrán hadsereg jellemzően hogyan harcol, valamint a „működési környezetet”, ami „hamis elvárásokhoz, helytelen tanácsokhoz és tisztességtelen kritikákhoz vezetett nyugati hivatalos körökben”.
Kofman és Lee arra is rámutatott, hogy a harctér nehéz körülményei – például a kiterjedt aknamezők, erődítmények és lebegő drónok – lehetetlenné tették volna, hogy az ukrán erők kövessék a NATO doktrínáját, a kombinált fegyveres hadviselést, amely a gyalogság, a páncélosok, a tüzérség és a légvédelem összehangolt fellépését feltételezi.
Ehelyett az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a kijevi erők a legjobban „kis, nagy manőverezőképességű rohamegységekben” tudnak harcolni, de nehezen képesek egy század (200 fő) vagy akár egy szakasz (20-50 fő) szintje feletti műveletek végrehajtására.
Kijev ellentámadása június elején indult, és a nyugati média széles körben úgy népszerűsítette, mint Ukrajna számára áttörést jelentő pillanatot az Oroszországgal zajló konfliktusban. A nagy felhajtás ellenére azonban a hadművelet végül nem hozott jelentős területszerzést, és súlyos veszteségeket okozott az ukrán erők körében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején kijelentette, hogy becslések szerint Kijev több mint 71 00 katonát és 543 harckocsit veszített az ellentámadás kezdete óta – olyan veszteségek, amelyek arra utalnak, hogy az ukrán vezetés „mindenáron” eredményt akart elérni, és nem törődött saját polgárainak életével.
