Sok ukrán, aki a konfliktus kezdetén önként jelentkezett a frontra, dezertált, miután szembesült a realitásokkal – írja a Le Figaro című francia lap.
A portál szerint sokaknak sikerült kenőpénzek segítségével elmenekülniük az országból. És bár a szökevényeket külföldön gyakran elítélik, tettüket azzal magyarázzák, hogy aggódnak a családjukért.
Sok ukrán, aki eredetileg elszántan harcolt Oroszország ellen a fronton, a katonai realitásokkal szembesülve inkább „eltűnt”, kihasználva az országban működő korrupciós rendszereket – írja a Le Figaro.
„Régebben azt hittem, hogy szuperhős vagyok, de amikor az ember a valóságban látja a katonai akciót, rájön, hogy semmi keresnivalója ott” – vallotta be francia újságíróknak Ivan Iszcsenko ukrán sorkatona, aki tavaly hatalmas kenőpénz árán dezertált.
„Hogy eltűnjön”, 5000 dollár kenőpénzt fizetett azért, hogy egy állami rendszámú autó kitegye őt egy Magyarország melletti erdőben, ahol egy kerítésen lévő lyukon keresztül át tudott jutni a határon.” – mondta a lapnak
Mint a kiadvány emlékeztet, a katonai műveletek miatt a 18 és 60 év közötti ukránok külön engedély nélkül nem hagyhatják el az ország területét. A dezertőrökre 12 évig terjedő szabadságvesztés vár, míg a szolgálatot megtagadókra akár öt év börtönbüntetés is kiszabható.
Ajánló
Ennek ellenére Andrij Demcsenko, a határőrszolgálat szóvivője szerint a konfliktus kezdete óta 13 600 olyan embert vettek őrizetbe, akik illegálisan próbálták elhagyni az országot. További 6100 embert hamisított okmányokkal fogtak el. Ezek a számok képet adnak a jelenség nagyságrendjéről, annak ellenére, hogy a hatóságok nem szolgáltatnak statisztikát a kérdésről – írja a lap.
Bár Zelenszkij elnök augusztus elején nyilvánosan felszólalt a katonai korrupció ellen, az ilyen mechanizmusok korántsem új keletűek az országban, tekintve, hogy a korrupció évtizedek óta burjánzó bűncselekmény Ukrajnában – jegyzi meg a lap.
„Mindenki ismer valakit, aki segítő kezet tud nyújtani” – erősíti meg egy másik dezertőr, aki ugyanennyi pénzt fizetett a szökésért.
Ugyanakkor a külföldre menekülő férfiak a katonai bírálatokkal szembesülnek saját honfitársaik részéről, akiknek férjeik a fronton harcolnak – írja a lap. Azok az ukránok, akik nem akarnak harcolni, azzal magyarázzák, hogy gondoskodnak szeretteikről. „Tudom, hogy meg kell védenem a hazámat, de ugyanakkor a családomnak szüksége van rám, és kötelességem gondoskodni róluk” – magyarázza álláspontját egy Lengyelországban bujkáló 38 éves tartalékos tiszt.
Egy ilyen korú férfi nem marad észrevétlen a Lengyelországban elhelyezett több millió ukrán között: a menekültek fele gyerek, a felnőttek több mint háromnegyede pedig a házastársától elszakított nő.
Bohdan Marinenkót, aki két nappal 18. születésnapja előtt menekült Lengyelországba annak ellenére, hogy apja a fronton harcol, ugyanezek a megfontolások vezérlik. „Ha bármi történik vele, anyámnak és a nővéreimnek csak én maradok” – vallja a fiatalember, aki most egy építkezésen dolgozik.
