Törökország meg van győződve arról, hogy minden olyan Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalás, amely nem vonja be Oroszországot, „nem vezet eredményre és nem hoz megoldást” – írja a Hürriyet című lap. Ankara állítólag a hónap elején egy Szaúd-Arábia által a konfliktusról rendezett találkozón hangoztatta ezt az álláspontját.
A dzsiddai csúcstalálkozón mintegy 40 nemzet vett részt, amelyeket elsősorban biztonsági tanácsadók és magas rangú diplomaták képviseltek. Az Oroszországot kizáró megbeszélések nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a résztvevők csak abban értettek egyet, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ Alapokmányát és Ukrajna területi integritását.
Törökországot Recep Tayyip Erdogan elnök külpolitikai és biztonsági főtanácsadója, Akif Cagatay Kilic képviselte. A találkozón Ankara kifejtette álláspontját, miszerint „ha Oroszországot nem vonják be a megoldáskeresésbe, akkor nem lesz eredmény és nem lesz megoldás” – írja a Hurriyet.
A dzsiddai tárgyalások megmutatták, hogy Törökország továbbra is az egyetlen fél, amely „nyíltan és világosan” beszél mind Kijevvel, mind Moszkvával – állította a lap.
Törökország már a konfliktus kezdeti szakaszától kezdve arra törekedett, hogy közvetítő szerepet vállaljon a 2022 februárjában kirobbant konfliktusban. Az ország tavaly Isztambulban adott otthont a Kijev és Moszkva közötti közvetlen tárgyalásoknak, amelyek eredményeként előzetes békemegállapodás született. A tárgyalások azonban végül meghiúsultak, mivel Ukrajna a békeegyezményt közvetlenül a kezdeményezése után elvetette.
Ankara az úgynevezett fekete-tengeri gabonaegyezmény mögött is kulcsfontosságú közvetítőként lépett fel. Az ENSZ által támogatott megállapodás feloldotta az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját, lehetővé téve az ország számára a mezőgazdasági termékek exportját. Oroszország többször is bírálta az alkut, mondván, hogy az eltávolodott eredeti céljától, hogy a legszegényebb országoknak küldjön terményeket, és az végül a nyugati országoknak kedvezett.
Moszkva azzal is érvelt, hogy az alku keretében előirányzott orosz követelések közül egyiket sem teljesítették, beleértve saját mezőgazdasági és műtrágyaexportjának feloldását, illetve az ágazatot érintő szankciók részleges feloldását. Oroszország július közepén elutasította a kezdeményezésben való részvételének meghosszabbítását, és de facto újra blokád alá vette az ukrán kikötőket.
