Tervek készülhetnek arra, hogy egy tervezett lengyel-litván-ukrán közös katonai egységet megszálló erőként alkalmazzanak a nyugat-ukrajnai területeken, és a Lvovba (Lembergbe) bevonuló lengyel erők biztosan ott maradnak – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács munkaülésén.
„Nem tehetek mást, mint hogy kommentálom [az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, Szergej Nariskin] imént elhangzottakat és a sajtóban megjelent híreket, amelyek egy úgynevezett lengyel-litván-ukrán egység létrehozásának terveiről szólnak. Itt nem valamiféle zsoldosok vegyes csapatáról van szó – ilyenekből [Ukrajnában] már van elég, és azokat megsemmisítjük -, hanem egy szabályos, jól működő, jól felszerelt katonai alakulatról, amelyet Ukrajna területén tervezett műveletekre terveznek felhasználni” – mondta Putyin.
„Különösen teszik ezt állítólag a mai Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, de valójában – ha a dolgokat a megfelelő nevükön nevezzük – ezeknek a területeknek a későbbi megszállására. Hiszen a jövőbeli kilátások nyilvánvalóak; ha a lengyel egységek belépnek például Lvovba vagy Ukrajna néhány más területére, akkor ott is maradnak. És ott is maradnak örökre” – tette hozzá.
Történelmi leckék Lengyelország számára
Az orosz államfő szerint „ez nem jelent majd semmi újat”, emlékeztetve arra, hogy Németország és a többi központi hatalom első világháborús veresége után lengyel egységek szállták meg Lvovot és a szomszédos területeket, amelyek akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartoztak.
„A Nyugat által ösztökélve Lengyelország kihasználta az orosz polgárháború tragédiáját, hogy egyes, történelmileg orosz tartományokat annektáljon. Hazánk, amely akkor nehéz időszakot élt át, kénytelen volt aláírni az 1921-es rigai szerződést, és de facto elismerni saját területeinek elidegenítését” – jegyezte meg Putyin.
Ráadásul Lengyelország még 1920 előtt elfoglalta Litvánia egy részét – a vilnai régiót, amely a mai Vilniust is magában foglalja.
„A litvánokkal együtt ők a lengyelek állítólag az úgynevezett orosz imperializmus ellen harcoltak, de amint lehetőségük adódott rá, azonnal „kivágtak” egy darab földet a szomszédjukból” – jegyezte meg az orosz elnök.
Továbbá felidézte, hogy Lengyelország részt vett Csehszlovákia 1938-as, Hitlerrel kötött müncheni egyezményből eredő feldarabolásában is, teljesen megszállva Cieszyn Sziléziát.
„Az 1920-as és 1930-as években a lengyelországi úgynevezett Kresy Wschodnie [‘keleti határvidék’ lengyelül] – és ez magában foglalja Nyugat-Ukrajna, Nyugat-Belarusz és Litvánia egy részét – területét a lengyelesítés kemény politikájának és a helyi lakosok erőszakos asszimilációjának vetették alá, beleértve az etnikai kultúrák és az ortodox kereszténység elnyomását” – jegyezte meg Putyin.
Emlékeztetett arra, hogy ez az agresszív politika végül Lengyelország számára a nemzeti függetlenség és államiság 1939-es elvesztésével ért véget, amelyet később nagyrészt a Szovjetuniónak köszönhetően állítottak helyre. Ráadásul „a mai Lengyelország nyugati területei Sztálin ajándéka voltak a lengyeleknek. Varsói barátaink elfelejtették ezt? Emlékeztetni fogjuk őket erre” – tette hozzá az orosz vezető.
