Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter kifejtette, hogyan változott a véleménye Ukrajna NATO-tagságáról 2008 óta, amikor a szövetség először ismerte el Kijev „csatlakozási törekvéseit”, napjainkig, miután a nyugati katonai támogatások áradata a térség „legjobban felfegyverzett országává” tette Ukrajnát.
„Abban az ironikus helyzetben vagyok, hogy egyedül voltam, amikor elleneztem a tagságot, és majdnem egyedül vagyok most, amikor a NATO-tagságot támogatom” – mondta a veterán politikus a Wall Street Journal munkatársának egy interjúban, amelyet napokkal 100. születésnapja előtt rögzítettek.
„Szerintem az az ajánlat, hogy Ukrajnát felvegyük a NATO-ba, súlyos hiba volt, és ehhez a háborúhoz vezetett” – magyarázta, ugyanakkor azt állította, hogy a konfliktus mértéke és jellege orosz sajátosság, és teljesen helyesen tettük, hogy ellenálltunk neki.
De miután Washington és szövetségesei „Európa legjobban felfegyverzett országává” tették Ukrajnát, az egyértelműen az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz tartozik – jelentette ki a volt tisztviselő, megismételve szilárd meggyőződését, hogy a béke Európában nem érhető el Ukrajna NATO-tagsága nélkül.
A NATO még 2008-ban kijelentette, hogy Kijev csatlakozni fog a blokkhoz, de nem pontosította, hogy ez mikor történhet meg. Oroszország, amely a blokk keleti terjeszkedését komoly biztonsági fenyegetésnek tekinti, Kijev NATO-csatlakozásra való egyre erőteljesebb törekvését emelte ki a fő okok között, amiért több mint egy évvel ezelőtt megindította katonai műveletét Ukrajnában.
Kissinger tavaly magára haragította Kijevet, amikor azt javasolta, hogy Ukrajna a béke nevében fogadja el a „status quo ante” visszaállítását, vagyis mondjon le a Krímre vonatkozó területi követeléseiről, és adjon autonómiát a Donyecki és Luganszki Népköztársaságoknak. Emiatt fel is került az ukránok halállistájára.
A WSJ-nek adott interjújában odáig ment, hogy azt állította, hogy „az ukrajnai háborút megnyertük”, de azt mondta, hogy a békefeltételek valószínűleg nem tartalmazzák a Krímet.
Ajánló
„Oroszország számára Szevasztopol elvesztése, amely a történelemben sosem volt ukrán, olyan mértékű visszaesés lenne, hogy az állam kohéziója kerülne veszélybe. És azt hiszem, ez Ukrajna után nem kívánatos a világ számára” – mondta.
Az Egyesült Államok vezette blokk most proxy-háborút folytat Oroszország ellen, és Kissinger – hatalmas tapasztalata ellenére – „teljes tévedésben van”, amikor azt állítja, hogy Ukrajna NATO-tagsága garantálná a békét – mondta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a hónap elején.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, azt mondta, hogy amíg az „ukrán nacionalista rezsim” nincs felszámolva, addig „nem fog lemondani az elveszített területek visszaszerzésére tett kísérletekről”. Úgy érvelt, hogy Moszkvának „keményen, minden rendelkezésre álló eszközzel válaszolnia kell”, ami valószínűleg kiváltaná a NATO 5. cikkelyének kollektív biztonsági rendelkezését, és hozzájárulna egy szélesebb körű konfliktus kirobbantásához.
