A kínai jüan jelentős szereplővé vált Oroszország külkereskedelmében, és részesedése az ország határon átnyúló elszámolásaiban várhatóan megtízszereződik – mondta Herman Gref, a legnagyobb orosz állami tulajdonú pénzintézet, a Szber (korábbi nevén Szberbank) vezetője kedden.
Gref szerint a jüan részesedése az orosz exportelszámolásokban 2 százalékról 18 százalékra, az importfizetésekben pedig 5 százalékról 27 százalékra ugrott az elmúlt évben.
Egy sanghaji orosz-kínai üzleti fórumon felszólalva kiemelte, hogy a bank ügyfelei körében „jelentős” az érdeklődés a nemzeti valuták, és különösen a jüan iránt.
„2023-ban a jüanban lebonyolított tranzakciók számának tízszeresére számítunk a tavalyi évhez képest” – mondta.
Gref a pekingi Belt and Road infrastrukturális és beruházási projektet a globális infrastruktúra fejlesztésének fontos modelljének nevezte. Hozzátette, hogy a Szber, mint az orosz gazdaság rendszerszinten fontos hitelezője, szívesen részt venne a projektben.
Az Oroszország és Kína közötti jelenlegi kereskedelem kétharmada a nemzeti valutákban, a jüanban és a rubelben zajlik az orosz jegybank szerint.
A legfrissebb kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy Peking szinte valamennyi, Moszkvától vásárolt nyersolaj, gáz, szén és bizonyos fémek beszerzését jelenleg jüanban számolják el.
A nemzetközi kereskedelemben a dollárról és az euróról való eltávolodás felgyorsult a nyugati országok által a világ egyik legnagyobb energiatermelő és -exportőr országa, Oroszország ellen bevezetett átfogó szankciók hátterében.
A jüan márciusban megelőzte a dollárt, és a kínai határokon átnyúló tranzakciókban a leggyakrabban használt valuta lett – derül ki az Állami Devizahivatal adataiból.
