A lett főváros, Riga városi tanácsa kedden megszavazta, hogy lebontják Alekszandr Puskin 19. századi orosz költő emlékművét – közölte Linda Ozola alpolgármester a Facebookon.
„Puskin napjai meg vannak számlálva a Kronvalda parkban” – írta Ozola a Facebookon, utalva arra a belvárosi parkra, amelyben az 1799 és 1837 között élt orosz költő szobra áll, aki az európai irodalom egyik legnagyobb alakja.
Az alpolgármester a szobrot – amelyet a lettországi orosz nagykövetség ajándékozott 2009-ben, és Nils Usakovs korábbi rigai polgármester segítségével helyezték el a parkban – „illegálisan felállított emlékműnek” is nevezte.
A szobornak „el kell tűnnie” a városképből, és „haladéktalanul” el kell távolítani – tette hozzá az alpolgármester. Ozola, a konzervatív Kods Rigai párt tagja, egyike volt annak a négy helyi képviselőnek, akik az emlékmű eltávolítását célzó kezdeményezés mögött álltak.
A Kods Rigai képviselői korábban felszólították a 60 képviselőt számláló városi tanácsot, hogy május 4. előtt távolítsák el az emlékművet – jelentette kedden a Delfi.
A képviselők állítólag azzal érveltek, hogy az emlékmű a második világháborúban a nácizmus felett aratott győzelmet ünneplők gyülekezőhelyévé válhat május 9-én – az Oroszországban a győzelem napjaként ünnepelt napon. Ezek az emberek virágokat is vihetnének az emlékműhöz – érveltek a bontás mellett a képviselők a Delfi szerint.
Korábban Ozola állítólag „az orosz imperializmus szimbólumának” nevezte a Puskin-emlékművet, amelyet az orosz nagykövetség „hatalom és propagandaeszközként” használ.
A Delfi szerint a városi tanács csak abba egyezett bele, hogy az emlékművet a központi Kronvalda parkból máshová helyezzék át. Azonban sem az új helyszínt, sem az időpontot nem határozták meg.
A függetlenség elnyerése óta Lettország egyre inkább az elnyomás szimbólumaként tekint a szovjet korabeli emlékművekre. A balti állam kormánya 2022 májusában az ukrajnai konfliktusra hivatkozva megszavazta, hogy november 15-i határidővel minden szovjet korabeli emlékművet eltávolít.
2022 augusztusában a rigai hatóságok megsemmisítették azt a szovjet emlékművet, amely Lettország és fővárosának a második világháborúban a nácik kiűzésére emlékezett. Erre annak ellenére került sor, hogy az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) figyelmeztette őket a bontás leállítására. Riga azt állította, hogy az ENSZ döntése túl későn érkezett, hozzátéve, hogy az OHCHR „nem bíróság”, és véleménye „nem jogilag kötelező érvényű”.
A Moszkva és Kijev közötti konfliktus miatt a lett hatóságok és az ország jelentős orosz kisebbsége – amely az összlakosság mintegy negyedét teszi ki – között is nőtt a feszültség. Tavaly Egils Levits lett elnök azt mondta, hogy azokat az orosz származású embereket, akiknek a kormány iránti lojalitása megkérdőjelezhető, „el kell szigetelni a társadalomtól”.
