A Kereskedelmi Világszervezetben nem képviselt gazdaságok között az oroszországi a legnagyobb. De létezik egy másik rekord is, amelyet szintén Oroszország állított, éspedig, az, hogy az ország immár 16 éven át tárgyal WTO-csatlakozásáról. Ezen a téren Oroszország még Kínán is túltett, amelyik 14 éven át folytatta a csatlakozási tárgyalásokat. Kína végeredményben belépett a 153 tagországot számláló klubba, Oroszország pedig még mindig nem tagja a WTO-nak. Igaz, gyakran hallhatunk nyilatkozatokat, hogy a történeti esemény már-már megtörténik, de eddig a csatlakozás mégsem következett be.
A napokban Karel De Gucht, az EU kereskedelemi biztosa Oroszországot a mielőbbi WTO-csatlakozásra szólította fel, mivel így könnyebb lesz megoldani az Oroszország és az EU viszonyában fennálló problémákat. Csupán be kell tartani a Kereskedelmi Világszervezetben elfogadott szabályokat… A különféle érdekek összefonódását az Oroszország WTO-csatlakozási Információs Iroda igazgatója – Alekszej Portanszkij – próbálja kigöbözni.
„A helyzet, sajnos, nem olyan egyszerű. Előrebocsátom, hogy tavaly június 9-én az Eurázsiai Gazdasági Együttműködés kormányfői ülése után bejelentették: Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország a Vámunió keretében csatlakozik a WTO-hoz. A döntés nem volt kellőképpen előkészítve, amiről megbizonyosodhattunk egy hónappal a bejelentést követően. Akkor ugyanis Dmitrij Medvegyev elnök a G8 olaszországi csúcstalálkozója keretében megbeszéléseket folytatott a Kereskedelmi Világszervezet vezérigazgatójával. Az eszmecsere után az orosz vezető kijelentette, hogy a Vámunió keretében való csatlakozás, természetesen, jó dolog, de nagy jogi bonyodalmak keletkeznek. Megjegyzem: a WTO jogi bázisa nem tér ki a csatlakozás ilyen változatára. De viszont létezik egy más megoldás. Bármelyik ország egyénileg lép be a szervezetbe, aztán pedig vámuniót alakíthat bármely más országgal… Az utóbbi hónapokban az oroszok tárgyalópartnereikkel együtt keresték a kiutat a kialakult helyzetből. Bizalomgerjesztőnek látom Dmitrij Medvegyev nyilatkozatát, amelyik az Oroszország-EU csúcstalálkozó után hangzott el. Az elnök elmondta, hogy készek vagyunk végigjárni a WTO-csatlakozás rövid útját. Tulajdonképpen az egyéni csatlakozás változata kapott ilyen módon megerősítést. Az idő azonban nem vár. Ez senkinek sem előnyös, azok kivételével, akik tartanak a nyílt konkurenciától saját piacukon.”
Az Európai Unió vajon mi okból igyekszik rábeszélni Oroszország a WTO-csatlakozásra? Hiszen De Gucht úr felszólítása is ezt bizonyítja.
„Arról van szó, hogy a WTO-val folytatott tárgyalások során Oroszország 2004 májusában kétoldalú szerződést kötött az Európai Unióval. Ennek értelmében az oroszok arra kötelezték magukat, hogy a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépés pillanatától kezdve nem emelik a behozatali és kiviteli vámilletékeket. De a közelmúltban Oroszország emelte a faáru kiviteli vámját, ami érzékenyen érintett több uniós országot, többek között Finnországot és Svédországot. Az oroszok azzal érveltek hogy ezzel a nyersfa feldolgozását akarják ösztönözni, ami természetesen kihat a termékek árára is. Mindez helyes! Csakhogy a nyersfa mély feldolgozásához hiányoznak a megfelelő feldolgozó üzemek, papírgyárak. Ezek majd egyszer felépülnek… De a probléma fennáll már most. Azonkívül a világot sújtó válság miatt kénytelenek voltak emelni számos gépgyártó-ipari termék, autó behozatali vámját. És ez újból elégedetlenséget váltott ki az EU részéről! Az intézkedés érthető. A hatóságok a nehéz helyzetben lévő orosz gazdaságnak akartak segíteni. Mindezek a manőverek lehetségesek, amíg nem csatlakoznak az oroszok a WTO-hoz. Az Európai Unió éppen ezért akarja, hogy a csatlakozás minél előbb megtörténjen…”
Oroszországnak lényegében nem is marad más választása. Kína WTO-csatlakozása után az egész világkereskedelmet tulajdonképpen ez a szervezet irányítja. A kívülálló pedig eleve előnytelen helyzetbe kerül, amit Oroszország nem kíván megszokni.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
