Egy ellentmondásos törvényjavaslat, amelyet a héten nyújtottak be a román parlamentnek, azt sürgette, hogy a kormány 2027-ig hagyjon fel Ukrajna határainak elismerésével, és csatolja azokat a területeket Romániához, ahol román nemzetiségűek élnek.
A Diana Sosoaca jobboldali képviselő által benyújtott törvényjavaslat hatályon kívül helyezné az Ukrajnával 1997-ben kötött szerződés azon rendelkezését, amely egymás nemzeti határainak tiszteletben tartását írja elő. A dokumentumot Románia modernkori történelmének „legnagyobb árulásának” nevezte, mivel az „elismerte a Ribbentrop-Molotov-paktumot” – olvasható a törvényjavaslat hivatalos indoklásában.
Sosoaca a Szovjetunió és a náci Németország közötti, 1939 augusztusában megpecsételt megnemtámadási egyezményre utalt, amely tartalmazott egy titkosított részt, amely Moszkva és Berlin befolyási övezetét jelölte ki.
A paktum egyike volt annak a sok hasonló megállapodásnak, amelyet az európai nemzetek Adolf Hitler kormányával kötöttek, miközben diplomáciai manővereket folytattak a két világháború közötti időszak utolsó napjaiban. Románia a második világháború jelentős részében a nácik szövetségese volt, mielőtt átállt volna a másik oldalra. A háború utáni rendezés során elvesztette néhány területét, amelyek a Szovjet-Ukrajnához és Szovjet-Moldovához kerültek.
Sosoaca számos olyan területet sorolt fel, amelyeket ő történelmileg románnak tart, és amelyeket jelenleg „Ukrajna visszaélés szerűen birtokol”, Észak-Bukovinától a Kígyószigetig. Ez utóbbi a tengeri határokért folytatott hosszas jogi csatározás része volt, amely 2009-ben azzal végződött, hogy Kijev megtartotta szuverenitását a sziget felett.
A törvénytervezet értelmében Románia „annektálná” ezeket a területeket. A törvényhozó arra hivatkozott, hogy meg kell védeni az Ukrajnában élő román nemzetiségűeket Kijev diszkriminatív politikájától, és biztosítani kell számukra kulturális identitásuk megőrzését.
Miután a törvényjavaslat Romániában botrányt váltott ki, Sosoaca hangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy Bukarest háborút indítson Kijev ellen egy terület elcsatolása miatt. Hozzátette azonban: „a béke nem alapulhat a román kisebbség etnikai asszimilációjának erőltetésén, ami az ukrán állam gyakorlata”.
A kezdeményezést hétfőn terjesztették be a román parlament felsőházában, a Sosoaca vezette párt másnap tartott beszámolót. Sosoca korábban egy másik politikai erő tagja volt, de 2021-ben kizárták a parlamenti frakciójából, mert állítólag szakított annak politikai stratégiájával, és most technikailag független.
A kritikusok „szélsőjobboldalinak” nevezték a politikust, és azt állították, hogy kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a néhány évvel ezelőtti diplomáciai vita enyhítésére tett kísérletei és az ukrán konfliktussal kapcsolatos semleges álláspontra való felhívásai alapján. A román kormány határozottan támogatja Kijevet.
