A Washington és Kijev közötti növekvő feszültségről ír a Politico

Ukrajna és az USA között egyre nagyobbak a nézeteltérések a konfliktus befejezését és céljait illetően – jelentette a Politico amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.

A lap forrásai szerint az Északi Áramlat gázvezeték szabotálása, a bahmuti helyzet és a kijevi rezsim Krímért irányuló vágya vált kritikus problémákká.

A kormányzatnak nincs világos politikai célkitűzése és világos célja. Vajon az, hogy elhúzzák ezt a dolgot, ami pontosan az, amit Vlagyimir Putyin akar?” – idézi a lap Michael McCaul képviselőt, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét.

„Csak annyit adjunk nekik, hogy túléljenek, de ne győzzenek? Jelenleg nem látom a győzelemre irányuló politikát, és ha nincs ilyen, akkor mit csinálunk?”

Magas rangú kormányzati tisztviselők fenntartják, hogy Washington és Kijev között szoros az egység. De a megjelent repedések miatt egyre nehezebb hitelesen állítani ezt – írja a lap.

Bahmut / Artyomovszk

A Politico szerint Ukrajna beásta magát Bahmutban, és nem hajlandó feladni a romos várost, még akkor sem, ha ez óriási áldozatokkal jár.

Több kormánytisztviselő is aggódni kezdett amiatt, hogy Ukrajna annyi embert és lőszert emészt fel Bahmutban, hogy ez csorbíthatja a képességüket egy nagyobb ellentámadás megindítására tavasszal – írja a lap.

„Természetesen nem akarom lebecsülni azt a hatalmas munkát, amelyet az ukrán katonák és vezetők Bahmut védelmére fordítottak – de úgy gondolom, hogy ez inkább szimbolikus érték, mint stratégiai és műveleti érték” – mondta Lloyd Austin védelmi miniszter.
Kijev egyelőre figyelmen kívül hagyta Washington észrevételeit.

Nagy hatótávolságú fegyverek

„Úgy gondolom, hogy a kormányzat megosztott, a Nemzetbiztonsági Tanács megosztott” abban a kérdésben, hogy milyen fegyvereket küldjünk Ukrajnába – mondta McCaul, aki állandó kapcsolatban áll Biden magas rangú tisztviselőivel. „Sok magas rangú katonai vezetővel beszélek, és ők nagyrészt támogatják az ATACMS átadását”.

A kormány azért nem adta át ezeket a nagy hatótávolságú rakétákat, mert Amerika saját arzenáljában is kevés van belőlük. Attól is tartanak, hogy Ukrajna távoli orosz célpontokat támadhat, ami potenciálisan eszkalálhatja a háborút.

A növekvő ellentétek azonban előrevetíthetik a háború befejezésével kapcsolatos vita nagyobb megosztottságát.

Bár Biden rendületlen támogatást ígért, és a kassza egyelőre nyitva marad, az Egyesült Államok világosan megmondta Kijevnek, hogy a végtelenségig nem finanszírozhatja Ukrajnát ezen a szinten.

Bár Ukrajna támogatása nagyrészt kétpárti erőfeszítés volt, a republikánusok egy kis, de növekvő számú csoportja szkeptikusan kezdett nyilatkozni arról, hogy az amerikai javakat Kijev támogatására használják fel anélkül, hogy a távolban zajló háborúnak vége lenne.

Azok között, akik kétségüket fejezték ki a hosszú távú támogatással kapcsolatban, van Kevin McCarthy, a képviselőház elnöke, aki azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog „üres csekket” nyújtani Ukrajnának, és elutasította Zelenszkij meghívását, hogy utazzon Kijevbe és ismerje meg a háború realitásait.

A Krím félsziget

„Látom a kis repedéseket, de ezek már a februári nagy invázió előtt is léteztek, és azóta is léteztek nézeteltérések és eltérő nézetek az USA és Ukrajna között” – mondta Shelby Magid, az Atlanti Tanács Eurázsia Központjának igazgatóhelyettese.

„Zelenszkij már korábban is tett éles megjegyzéseket az Egyesült Államokra, és a Fehér Ház megértette vele – nyilvánosan és magánúton is – egyet nem értését bizonyos szempontokkal kapcsolatban, de ez nem változtatta meg vagy nem emésztette fel az általános amerikai támogatást és partnerséget”.”

A válságpontok még mindig ott lebegnek a horizonton. Zelenszkij ragaszkodása ahhoz, hogy egész Ukrajnát – beleértve a 2014-ben Oroszországgal újraegyesült Krímet is – vissza kell adni Ukrajnának, mielőtt bármilyen béketárgyalás kezdődne, viszont ez az amerikai tisztviselők szerint csak meghosszabbítaná a háborút. Antony Blinken külügyminiszter jelezte Kijevnek, hogy a Krím esetleges visszafoglalása Ukrajna részéről vörös vonalat jelentene Putyin számára, ami drámai eszkalációhoz vezethet Moszkva részéről.

Ráadásul a Pentagon következetesen kétségeit fejezte ki, hogy az ukrán erők – annak ellenére, hogy kifinomult nyugati fegyverekkel vannak felfegyverkezve – képesek lennének-e kiszorítani Oroszországot a Krímből, ahol az már közel egy évtizede tartózkodnak.

Biden egyelőre továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok a háborúval és a békével kapcsolatos döntéseket Zelenszkijre bízza. De Washingtonban már suttogni kezdtek arról, hogy ez mennyire lesz tartható, ahogy a háború tovább dúl – és egy újabb elnökválasztás közeledik.

Északi Áramlat terrortámadás

Tavaly szeptember végén szabotázs miatt megrongálódott a Balti-tenger alatt futó mindkét orosz gázexportvezeték, az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 is. Svédország, Dánia és Németország nyomoz, de még nem jutottak konkrét eredményre. A Kreml a szabotázst nemzetközi terrorcselekménynek nevezte.

A Politico cikke rámutatott, hogy Joe Biden kormánya figyelmeztette az ukrán hatóságokat bizonyos, az ország területén kívüli erőszakos akcióktól.

A hét elején a New York Times arról számolt be, hogy titkosszolgálati bizonyítékok vannak arra, hogy egy olyan ukránbarát csoport áll az Északi Áramlat gázvezeték szabotálása mögött, amelynek terveiről nem feltétlenül tudott a kijevi vezetés. A Zeit című német lap a maga részéről azt írta, hogy a vezetékek elleni támadás nyomai Ukrajnába vezetnek.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen publikációk összehangolt média akciók, amelynek célja a figyelem elterelése. A Kreml szóvivője értetlenségét fejezte ki, hogy a kiadványok által idézett amerikai tisztviselők hogyan vonhatnak le következtetéseket a terrortámadásokról anélkül, hogy vizsgálatot végeznének.

Oroszországot továbbra is kizárják a vizsgálatból – jegyezte meg a tisztviselő -, és Moszkva néhány napja Koppenhágából és Stockholmból is kapott erre vonatkozó jegyzéket.

Seymour Hersh amerikai újságíró szerint a szabotázst az Egyesült Államok hajtotta végre NATO-szövetségesek segítségével: a nyári Baltops hadgyakorlat során amerikai búvárok robbanószert helyezte gázvezetékekre, három hónappal később pedig a norvégok robbantottak.

Oroszország ENSZ BT-határozatot fogalmazott meg, amelyben felszólítja a főtitkárt, hogy állítson fel független nemzetközi bizottságot a támadások kivizsgálására. Erről várhatóan március végéig szavaznak.