Oroszország nem hunyhat szemet afelett, hogy a NATO teljes infrastruktúrája ellene dolgozik – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
„Látjuk, hogy a NATO teljes katonai infrastruktúrája az Oroszországi Föderáció ellen és az ukrán rezsim javára dolgozik, beleértve a hírszerzést – a műholdakat és repülőgépeket – is” – hangoztatta Peszkov.
„Mindez ellenséges környezetet teremt számunkra, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül” – tette hozzá.
A szóvivő arra figyelmeztetett, hogy a megnövelt hatósugarú amerikai rakéták Ukrajnába szállításáról meghozandó esetleges döntés „egyenesen vezet a feszültség és az eszkaláció szintjének növekedéséhez”.
„Több erőfeszítést kell majd tennünk, de ez nem fogja megváltoztatni az események menetét. A különleges hadművelet folytatódik majd” – mondta.
Dmitrij Peszkov szerint az ilyen hírek fényében egyelőre nem terveznek orosz-amerikai elnöki tárgyalásokat, és Oroszország fő célja az államfő által meghatározott feladatok teljesítése.
A Leopard és az Abrams harckocsik elfogásáért, illetve megsemmisítéséért orosz regionális és üzleti vezetők által kitűzött pénzjutalommal kapcsolatban azt mondta, ezek arra irányuló felhívások, hogy mindenki a legjobb képességei szerint járuljon hozzá a katonai célok eléréséhez és mindez ismételten az egységet bizonyítja.
„Ami ezeket a páncélosokat illeti, fel fogják gyújtani őket, annál is inkább, ha ilyen ösztönzők vannak. Azt hiszem, ettől még több vállalkozó lesz” – nyilatkozott.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtóértekezletén abszurdnak minősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök lehetségesnek nevezte Ukrajna vadászrepülőgépekkel történő felszerelését anélkül, hogy ez a lépés ne vezessen a konfliktus eszkalációjához Ukrajnában. Köszönetet mondott Észak-Koreának, amiért az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban támogatását fejezte ki Moszkvának.
A Human Rights Watch jogvédő szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatban, amely megállapította, hogy az ukrán hadsereg az ottawai egyezmény által tiltott taposóaknákat alkalmazott, megjegyezte: a nyugati civil szervezetek vonakodva szokták megerősíteni, hogy az ukrán fél háborús bűncselekményeket is elkövet.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz diplomácia a problémát korábban már az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vitte.
A szóvivő szerint a Meta amerikai technológiai óriáscégnek az a döntése, hogy az Azov ukrán neonáci fegyveres szervezetet levette az általa veszélyesnek minősített szervezetek listájáról, alátámasztja a vállalattal szemben bevezetett orosz korlátozó intézkedések indokoltságát. Zaharova szerint a „neonácizmus, valamint a nemzeti és etnikai gyűlölet” eszméit terjesztő szervezet így lehetőséget kapott az erőszak nyílt propagálására.
A szóvivő ismételten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fogja válasz nélkül hagyni, ha a nyugati országok megpróbálják elkobozni és Ukrajna rendelkezésére bocsátani az orosz kintlévőségeket. Jogsértőnek minősítette az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy harmadik országokat eltántorítson az Oroszországgal való együttműködéstől.
Leszögezte, hogy Moszkvát nem érdekli Párizs véleménye Oroszország és az afrikai kontinens viszonyáról. Ezzel a kijelentésével arra reagált, hogy a francia elnök aggodalmának adott hangot Moszkva és az afrikai országok diplomáciai és katonai kapcsolatainak bővülése miatt. A szóvivő hangoztatta, hogy ezekben az államokban Moszkva mindig a szuverén és független partnereket látta, szemben a francia gyarmattartói megközelítéssel.
„Ha ők szükségesnek ítélik a kapcsolataik fejlesztését Oroszországgal, akkor ahhoz Macronnak, az Élysée-palotának és Franciaországnak nincsen semmi köze” – mondta Marija Zaharova.
