A nemzetközi közösségnek háborús retorika helyett a béketeremtésre kellene fókuszálnia, az ukrajnai fegyveres konfliktus elhúzódását, eszkalációját kockáztató intézkedések helyett mielőbb párbeszédre lenne szükség – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére érkezve üdvözölte és időszerűnek nevezte, hogy a testület a nap folyamán nyílt vitát tart a béketeremtésről és a béke fenntartásáról.
„Sajnos ez kivételes alkalom, hiszen a nemzetközi politikai életben, dacára annak, hogy békére lenne szüksége a világnak, nagyon kevésszer esik szó a békéről, sőt megbélyegzik, kritizálják azokat, akik erről beszélnek” – vélekedett.
Hangsúlyozta, hogy a magyarok tisztában vannak a béketeremtés fontosságával, minthogy a háború a közvetlen szomszédságban zajlik, így hatásai súlyosan és közvetlenül jelentkeznek hazánkban.
Több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, a háború és az arra adott „kudarcos” szankciók nyomán 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt az energiaimport éves költsége, az árak az egekben vannak – sorolta.
„Arról nem is beszélve, hogy az ukránok mellett magyar emberek is halnak meg ebben a háborúban, hiszen a Kárpátalján élő magyarokat is besorozzák az ukrán hadseregbe. Láthattunk néhány felvételt az elmúlt napokban, hogy néha ez milyen brutális módon történik” – fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte: „ha valaki, akkor mi, magyarok tudjuk, hogy miért lenne olyan fontos, hogy ez a háború véget érjen”.
„Minél tovább tart a háború, annál több szenvedést láthatunk, annál több ember hal meg, annál több embernek kell elmenekülnie, annál több család szakad szét, és annál tovább szenvednek az európai országok gazdasági szempontból, annál magasabb lesz az infláció, annál nehezebb lesz az európai energiaellátás jövőjéről biztos képet adni” – jelentette ki.
Ajánló
Majd aláhúzta, hogy a nemzetközi közösségnek hatalmas a felelőssége, különösképpen a nagy és erős országoknak, hogy a politikai diskurzus végre ne a háborúról, hanem a békéről szóljon.
A miniszter végezetül rámutatott, hogy az ukrajnai háború kiterjedésének, elhúzódásának kockázatával járó intézkedések helyett mielőbb párbeszédre lenne szükség a felek között.
Ennek kapcsán pedig hozzátette, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a reményét is feladná a békének.
