Moszkva nem kételkedik benne, hogy Tbilisziben továbbra is revansista hangulat uralkodik – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kommentálva az Állami Duma Nemzetközi Bizottsága ülésének eredményeit. A miniszter szerint Grúzia „veszélyezteti a regionális békét és biztonságot. Ez olyan veszély, amely egyszer már háborúvá fajult”. Ma mindent megteszünk, hogy a jövőben ez ne ismétlődjön meg. Szergej Lavrov rámutatott arra is, hogy Oroszország soha nem szakította meg kapcsolatait a grúz néppel, és mélységes együttérzést fejezi ki amiatt a helyzet miatt, amelybe került az ország népe. Moszkva bízik benne, hogy Grúziában olyan hatalom alakul meg, amely meg fog felelni a grúz nép érdekeinek, és amelyet megérdemel ez a nép.”
– Csak sajnálatunkat fejezhetem ki, hogy Szaakasvili szájából továbbra is revansista kijelentéseket hallunk. Az amerikai médiában nemrég megjelent cikkében nyíltan írja, hogy Grúziának aktívan helyre kell állítania a hadseregét, és harci műveletekben kell edzeni azt, mert Grúziának nem katonai felvonulások céljára kell a hadsereg. Ha a jelenlegi rezsim nyugati szponzorai, akiknek le kellett vonniuk megfelelő következtetéseket a 2008. augusztusi eseményekből, továbbra is elősegítik a grúz hadsereg helyreállítását, mintha semmi nem történt volna – akkor ez elszomorú – mondta Szergej Lavrov.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy Mihail Szaakasvili „egyszer már emelte kezét Dél-Oszétia polgáraira, akiket már grúz állampolgároknak tartott, és ez valódi fizikai gyilkosság volt.” Ami a Nagy Honvédő háború harcosai emlékművének felrobbantását illeti Kutaisziben, ez „szimbolikus támadás volt a háborúban elesettekre, akik között több mint 200 ezer grúz nemzetiségű is volt”- vonta le következtetést Szergej Lavrov.
Ugyanakkor az elromlott kétoldalú kapcsolatokban Oroszország és Grúzia között nyilvánvaló reménysugár jelent meg. Ez a Felső Larsz-Kazbegi határátkelő-hely megnyitása, amit annak idején Moszkva ajánlott. Szergej Lavrov megjegyezte, hogy a határátkelő-hely tatarozása orosz területen májusban ért véget. Grúzia az utolsó pillanatig nem hozott döntést, de mégis összeegyeztetett minden szükséges formalitást. „Szakszerűen és politikától mentesen tette ezt” – jegyezte meg a miniszter. Hiszen a határátkelő-hely üzembe helyezése a körzet minden országa számára fontos: „mind grúzok, mind örmények, mind pedig oroszok számára, akik használják ezt az átkelőt” – jelentette ki Szergej Lavrov.
Ajánló
Grúz témán kívül az Állami Dumában a külügyminiszter és minden frakció vezetője több mint húsz, Oroszország külpolitikájával kapcsolatos kérdést vitatott meg. „Ez normális gyakorlat a Külügyminisztériummal folytatott együttműködésben” – mondta Konsztantyin Koszacsov, az Állami Duma Külügyi Bizottságának vezetője, aki megjegyezte, hogy távolról sem minden bizottság vagy minisztérium vállal ilyen őszinte beszélgetést. Ezt még egyszer megerősíti az a tény, hogy a Külügyminisztérium tudatában van annak, hogy hazánk modernizálása külpolitikánk minden tartalékának felhasználását követeli.
Lavrov a külpolitikai célokról szóló szólván: arra számít, hogy az ukrajnai elnökválasztás után megnyílnak az rosz-ukrán viszony javulásának perspektívái. Az Interfaxnak adott interjújában Lavrov kiemelte, hogy 2010-ben a lehető legnagyobb figyelmet fognak szentelni az iorosz-abháziai8 és orosz-dél-oszétiai kapcsolatok szilárdításának, a dél-kaukázusi biztonságnak és stabilitásnak, az orosz-fehérorosz-kazah vámunió működésének és a hegyi-karabahi rendezésben való közvetítésnek. Egyéb nagyobb kérdések közül Lavrov kiemelte a közel-keleti rendezést, az afganisztáni helyzetet, az Irán és Észak-Korea körüli helyzetet.
Az EU-val és NATO-val ápolt viszonyról: Moszkva „Oroszország és az EU modernizációs szövetsége kialakítása mellett” száll síkra – hangoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. „Folytatódik viszonyunk normalizálódása az Oroszország-NATO Tanács keretében, ahol mi keményen törekedni fogunk arra, hogy a gyakorlatban valósuljanak meg az Oroszország-NATO Tanács Római Nyilatkozatának elvei, amelyek arra kötelezik a résztvevőket, hogy a jogegyenlőség, az érdekek kölcsönös tisztelete és a biztonság oszthatatlansága alapjáén folytassanak együttműködést” – hangsúlyozta Lavrov.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
