Az Amerikai Olimpiai és Paralimpiai Bizottság (USOPC) támogatja, hogy orosz és belarusz sportolók indulhassanak a 2024-es párizsi nyári olimpián, amennyiben nem nemzetük zászlaja alatt vagy annak színeiben vesznek részt. Az álláspontot a szervezet elnöke, Susanne Lyons is megerősítette.
Az orosz és belarusz sportolókat számos sportágban eltiltották a világversenyektől, miután a szövetségek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlását követve intézkedtek, amikor február végén megindult az ukrajnai katonai művelet.
A múlt héten azonban a NOB svájci csúcstalálkozóját követő nyilatkozat megnyitotta az utat a két ország sportolóinak visszatérése előtt, arra hivatkozva, hogy biztosítani kell, hogy a sportot ne ássa alá a politika.
Az USOPC hasonlóan változtatott irányvonalat, miután támogatta a NOB eredeti ajánlását és az oroszok és a beloruszok későbbi eltiltását.
Lyons múlt pénteken részt vett a lausanne-i olimpiai csúcstalálkozón, és a Wall Street Journalnak elmondta, hogy az egész csoport – köztük magas rangú NOB-tisztviselők, valamint az úszó- és tornaszövetség vezetői – egyetértett abban, hogy az orosz és belarusz sportolókat semlegesként térjenek vissza az olimpiára, amit ő is támogat.
„Még ha ez elég rossz szájízt hagy is maga után, hogy úgy tűnik, mintha meghátrálnánk, ez valóban alapvető fontosságú az [olimpiai] mozgalom számára” – mondta Lyons a sportolók visszaengedésével kapcsolatban.
Mivel a csúcstalálkozón csak az Egyesült Államok, Kína és Oroszország nemzeti olimpiai bizottságai voltak jelen, az olimpiai tisztviselők megvitatták, hogy az európai országok ellenvetéseire számítva az Ázsiai Olimpiai Tanács égisze alatt rendezzenek meg néhány 2024-es párizsi próbaversenyt – erősítette meg Lyons.
Lyons azt állította, hogy a NOB szankciói a 2024-es párizsi olimpiára vonatkozóan – amelyek között szerepel, hogy nem használhatják az orosz és a belarusz zászlót, himnuszt, színeket vagy az országok egyéb azonosítóit – szigorúbbak lesznek, mint a 2022-es pekingi téli játékok esetében, ahol Oroszországnak az Orosz Olimpiai Bizottság (ROC) néven kellett fellépnie a doppingvita következményei miatt.
„Az Egyesült Államok támogatja, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy azok a sportolók, akik egész életükben erre készültek, visszatérhessenek és versenyezhessenek” – magyarázta Lyons.
„De nagyon ellenezzük, hogy jelenleg az országuk megjelenítése alatt térjenek vissza, miközben a kormányukat szankciókkal sújtják”.”
A NOB azt ajánlotta a sportszövetségeknek és a rendezvényszervezőknek, hogy ne hívjanak meg vagy ne engedjenek orosz és belarusz sportolókat és tisztségviselőket nemzetközi versenyekre, mivel úgy vélte, hogy Oroszország megsértette az olimpiai fegyverszünetet azzal, hogy a katonai műveletet a téli olimpia és paralimpia körüli időszakban indította el.
Az olimpiai és paralimpiai tisztviselők továbbá attól tartottak, hogy a konfliktusban álló országok sportolói és tisztségviselői között összecsapások alakulhatnak ki, amivel Lyons foglalkozott.
„Gyakorlati intézkedésként mindenkit el kellett különíteni” – mondta. „Ezért akkoriban abszolút támogattuk, hogy tiltsuk ki őket – természetesen a játékokról és mindenről abban az időben.
„Tehát amiről (pénteken) beszéltünk, az a következő volt: Az ilyen védőintézkedésekre ugyanúgy szükség van? És az az érzésünk, hogy bár ennek a hajtóereje még mindig jelen van, ami nyilvánvalóan az ukrajnai invázió, a sportolók konkrét biztonságának kérdése már nem ugyanaz, mint korábban volt.”
Lyons úgy véli, hogy az olimpiai mozgalmat fenyegető nagyobb kockázatot az jelenti, hogy a nemzeti kormányok megtagadják a vízumot bizonyos országokból érkező sportolóktól, és nyomást gyakorolnak saját sportolóikra, hogy ne vegyenek részt az ellenük folyó versenyeken.
„Nem akarjuk, hogy egyes országok politikai alapon döntsenek arról, hogy ők vagy a sportolóik kivel versenyezzenek” – hangsúlyozta Lyons.
