Az odesszai városi tanács végrehajtó bizottsága támogatta azt a kezdeményezést, hogy a várost alapító II. Katalin orosz cárnő, közismert nevén Nagy Katalin emlékművét lebontsák.
„A végrehajtó bizottság tagjai támogatták az Odesszát alapító emlékművének lebontásáról és áthelyezéséről szóló határozattervezetet” – írta csütörtökön az odesszai városi tanács hivatalos Telegram-csatornáján.
A kezdeményezést november 30-án bocsátják szavazásra a városi képviselők, ezt követően az emlékművet a Jekatyerinszkaja térről egy tervezett „a császári és szovjet múlt parkjába” helyezhetik át.
A hónap elején Odessza polgármestere, Gennagyij Truhanov azt mondta, hogy személyesen támogatja a tervet, miután egy szavazás azt mutatta, hogy az odesszaiak többsége támogatja az emlékmű lebontását, amelyet ma az orosz elnyomás szimbólumának tekintenek.
A szavazáson a város közel egymillió lakosából csak mintegy 8000-en vettek részt. Mintegy 3900-an szavaztak a lebontás mellett, de közülük csak 2900-an voltak „megerősített” státuszúak, ami azt jelenti, hogy ténylegesen a városban élnek.
Az Odessza városát a 18. század végén alapító Nagy Katalin emlékművét többször megrongálták azóta, hogy Moszkva február végén katonai offenzívát indított Kijev ellen. A vandálok vörös festékkel öntötték le az emlékművet, és olyan feliratokat hagytak a talapzaton, mint például „Jekatyerina = Putyin”.
Az emlékmű eltávolítására irányuló kezdeményezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban nyújtotta be hivatalosan a városi tanácsnak, miután egy online petíció, amely a szobor helyére Billy Herrington amerikai pornószínészt kívánta állítani, átlépte a jogi elbíráláshoz szükséges küszöböt. A petíció a néhai császárnőt „ellentmondásos történelmi személyiségnek nevezte, akinek tettei nagy kárt okoztak az ukrán államiságnak és kultúrának”.
Az ukrán hatóságok és aktivisták többször is célba vették a történelmi emlékműveket azóta, hogy Kijev 2015-ben elfogadta a „dekommunizációs” törvényt. Bár a deklarált cél az volt, hogy segítsék Ukrajnát a kommunista múltjával való szakításban, a gyakorlatban a törvényt arra is felhasználták, hogy célba vegyenek minden olyan műemléket, amely Oroszországhoz köthető.
Moszkva többször is bírálta Kijevet az általa „erőszakos ukránosításnak és orosz-mentesítésnek” tekintett tevékenységéért, amelynek célja az ország lakosságának mintegy negyedének jogainak elnyomása.
