Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Svájc és Olaszország bankrendszerei kimondottan az árnyékgazdaság tőkéjének köszönhetően álltak ellent a pénzügyi krízis nyomásának. Az ENSZ egyik magas rangú hivatalnoka szerint a „szennyes pénzek” összege ezeknek az országoknak a bankrendszereiben elérte a 352 milliárd dollárt.
Ezt a szenzációs bejelentést Antonio Maria Costa, az ENSZ kábítószerrel és bűnözéssel foglalkozó osztályvezetője tette. Az Observer brit hetilapnak adott nyilatkozatában az ENSZ-szakértők által végzett számításokra alapozta kijelentését. A világgazdasági válság tetőpontján a drogkereskedelemből származó pénz jelentette az egyedüli befektetési alapot. 2007-ben mutatkoztak a készpénz-hiány első jelei, de már 2008 végére eljött a pillanat, amikor a nemzetközi pénzügyi rendszer a teljes bénulás állapotába jutott el, miután a bankok nem voltak hajlandók kölcsönöket adni egymásnak. A legkritikusabb pillanatban érkezett az illegális pénz a bankszektorba, és ezt a „szennyes pénzt” valamilyen módon tisztára mosták.
Ha ez a kijelentés megfelel a valóságnak, és az ENSZ kábítószerrel és bűnözéssel foglalkozó osztályának vezetője eddig nem adott semmi okot arra, hogy kételkedjenek kompetenciájában, akkor igen aggasztó a helyzet. A bűnszövetkezetektől származó péntek bejutása a világ pénzügyi rendszerébe beláthatatlan következményekkel fenyeget. Hiszen egyértelmű, hogy a narkóbárók pénzeikért valamit kérnek cserébe.
Antonio Maria Costa nem nevezett meg konkrét bankokat, amelyek használták a drogkereskedelemből, a megvesztegetésekből, a törvénytelen üzleti tevékenységből származó pénzeket. Oroszország nem szerepel azoknak az országoknak a sorában, ahol tisztára mosták a szennyes pénzeket. Ennek dacára Szergej Pjatenko , a pénzügyi és könyvelői konzultációk gazdaságjogi iskolájának vezérigazgatója úgy látja, hogy az árnyékgazdaság tőkéje mindig is jelen volt a világ bankrendszerében, és Oroszország itt nem kivétel.
„-Minden bizonnyal az ilyen pénzek beáramlása nem volt sem több, sem kevesebb a gazdasági eséshez képest. Nem hinném, hogy nagyobb volt a szerepük a nyugati országok bankjaiban. Ha az oroszországi problémákról van szó, akkor –mint a 98-as krízis idején-, kétség kívül van mozgás az árnyékgazdaság felé. Van óhaj arra, hogy kevesebb adót fizessenek. Ugyanakkor megszokjuk, hogy időszakonként lesznek krízisek, és nem lesz nagy kilengés.”
Ugyanakkor a szakértők szerint Oroszország továbbra is sikeresen küzd a szennyes pénzek tisztára mosása ellen. Így az oroszországi árnyékgazdasági piac folyamatosan csökkent. Számos üzletember felismerte, hogy a sikeres projektek igénylik a fokozatos és folyamatos befektetéseket, vagyis a visszavonulás az árnyékgazdaságba előnyvesztéssel jár. Az állam komoly nyomást gyakorol az üzleti világra és az offshore rendszerre. Ezért a szakértők úgy látják: ha az árnyékgazdasági szektor a nemzetközi krízis hatására nő is, de ez a növekedés a gyakorlatban nem jelentős.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)