Az amerikai kongresszusban egy olyan határozatot terjesztettek be, amelyik felszólítja a NATO-tagországokat és az Európai Uniót, hogy ne adjanak el Oroszországnak „nagy fegyverzeti rendszereket”…Az amerikai kongresszus egy olyan határozatot kíván tehát megvitatni, amelyik felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy ne adjanak el Oroszországnak támadótechnikai eszközöket, ami ellentmond a NATO-főtitkárnak a kétoldalú együttműködés fejlesztésére vonatokozó nyilatkozataival – véli a Nemzetközi-biztonsági Központ munkatársa, Vlagyimir Jevszejev. A szakértő meg van győződve arról, hogy az efféle indítványok azzal magyarázhatók, hogy egyes amerikai kongresszusi képviselők még mindig politikai tőkét próbálnak kovácsolni azzal, hogy összeugrasztják Washingtont Moszkvával.
A határozatot a képviselőházi külügyi bizottságának tagja, a republikánus-párti Ileana Ros-Lehtinen indítványozta. Nyilvánvaló, hogy az efféle dokumentumok keletkezése azzal magyarázható, hogy Oroszország Mistral helikopter-anyahajót kíván venni Franciaországtól – véli Vlagyimir Jevszejev. Azonban hogyan egyeztethető össze mindez Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár moszkvai látogatása során elhangzott nyilatkozataival? A NATO-főtitkár ugyanis az orosz fővárosban azt a kívánságot fejtette ki, hogy ”az új orosz katonai doktrína tükrözhetné Moszkva és a NATO együttműködésének perspektíváit”. Úgy tűnt, hogy a felek közeledési szándéka arról vall, hogy az orosz és nyugati elitek pragmatikus alapon kívánják kiépíteni a kétoldalú viszonyt. Azonban az Egyesült Államokban mindig voltak erők, amelyek politikai tőkét akartak kovácsolni Oroszország és USA konfrontációjából – véli Vlagyimir Jevszejev.
Jelenleg egy ilyen dokumentum elfogadása teljesen indokolatlan lenne, különösen tekintettel az orosz-amerikai viszony szilárdítására. Oroszország így is erősen kételkedik abban, hogy valóban oly annyira szükséges-e beszerezni külföldön nagy fegyverzeteket, egyebek között a Mistral helikopter-anyahajót. Az efféle határozat pedig még inkább arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy csökkentse a haditechnikai együttműködést nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem a NATO többi tagországával is. Ez szöges ellentétben áll a NATO-főtitkár moszkvai nyilatkozataival, amelyek értelmében Brüsszel bővíteni kívánja a műszaki együttműködést, egyebek között alkatrészek szállítása, a kelet- és közép-európai országok által Afganisztánban alkalmazott helikopter-technika modernizációja terén. Közben ez a dokumentum nem tekinthető az Egyesült Államok fő külpolitikai irányvonalának, de mégis bizonyítja, hogy olyan érzékeny területen, mint a fegyverkereskedelem beszűkülhetnek az orosz-amerikai együttműködés lehetőségei.
Vlagyimir Jevszejev közben hangoztatta, hogy a nagy fegyverzeti rendszerek és támadó fegyverek Oroszországnak való eladása betiltását kimondó dokumentumnak lényegében alig van esélye arra, hogy azt elfogadja az amerikai törvényhozó testület, hiszen a képviselőházban jelenleg a demokrata-pártiak vannak többségben, vezetőjük – Barack Obama – pedig rugalmasabban közelíti meg az Oroszországgal kapcsolatos kérdéseket, mint a republikánusok, beleértve Ros-Lehtinen asszonyt is.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
