Németországnak vissza kell térnie az oroszországi gázvásárláshoz, amint véget ér az ukrajnai konfliktus – mondta Michael Kretschmer, a kelet-németországi Szászország miniszterelnöke szombaton. A németeknek továbbra is szüksége lenne „vezetékes gázra” Oroszországból – véli a tisztségviselő.
„Ha a háborúnak vége, ismét Oroszországból származó gázt kell használnunk” – mondta Kretschmer a Bild című német bulvárlap hétvégi számának arra a kérdésére, hogy mit mondana azoknak, akik az orosz Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését követelik.
Az Északi Áramlat 2 egyike annak a két vezetéknek, amelyet arra terveztek, hogy a Balti-tenger medre mentén húzódó útvonalon keresztül szállítson földgázt Oroszországból közvetlenül Németországba. A projektet február végén félretették, mivel Németország leállította az engedélyezési folyamatot, miután Oroszország elismerte a két Donbassz köztársaság függetlenségét.
Kretschmer szerint Németországnak szüksége lenne az orosz gázvezeték-infrastruktúra teljes helyreállítására, ha elegendő energiaellátást akar biztosítani. Megkérdezték tőle, hogy szerinte sikerül-e helyreállítani a szeptember végén egy állítólagos szabotázsakcióban megsérült két Északi Áramlat-vezetéket.
„Szükségünk lesz vezetékes gázra, és ez csak működő vezetékek mellett lehetséges” – mondta a Bildnek.
A miniszterelnök szerint a jövőben nem Oroszország lehet Németország egyetlen energiaszállítója, és Berlinnek hosszú távú gázszerződéseket kell kötnie az Egyesült Államokkal, Katarral és más arab országokkal is, valamint „fejlesztenie kell saját gáz [mezőinket] az Északi-tengeren”.
Szavai Németországban akut energiaválság közepette hangzottak el, mivel az EU igyekszik leválasztani magát az orosz energiaellátásról. Brüsszel Moszkvával szembeni szankciós politikája eddig több kárt hozott Németországnak, mint jót – véli Kretschmer.
Ajánló
Most egy gazdasági „cunami van kialakulóban” – figyelmeztetett az állami vezető. Szerinte a szászországi vállalkozók „drámai” küzdelemmel néznek szembe „a túlélésért”, és sokan közülük „heteken, nem hónapokon” belül „feladni készülnek”. Kretschmer azt is mondta, hogy a szövetségi kormány segélyintézkedéseit még nem hajtották végre megfelelően, a berlini energiatakarékossági tanácsok pedig csak „bosszantják az embereket”.
A kormányfő emellett a folyamatban lévő konfliktus gyors diplomáciai megoldását sürgette, hozzátéve, hogy az EU-nak össze kellene fognia az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával és Japánnal a háború megállítása érdekében. Ugyanakkor azt mondta, hogy „egyetlen ok sincs arra, hogy Ukrajna akár egyetlen négyzetmétert is feladjon a területéből”. Hozzátette, Oroszországnak is kompenzálnia kell mindazokat a károkat, amelyeket a konfliktus okozott Ukrajnának.
Négy volt ukrán régiót – a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, valamint a Herszon és Zaporozsjei területeket – október elején hivatalosan Oroszország részévé nyilvánították, miután az ottani választók népszavazáson elsöprő többséggel támogatták a lépést. Kijev és a nyugati nemzetek, köztük Németország, a szavazást „színleltnek” nyilvánították, és továbbra is Ukrajna részének tekintik a területeket.
